Tűzfal?

Az Európai Tanács elnöke szerint a Brüsszelben csütörtök hajnalban végetért tanácskozáson elfogadott intézkedések, mint egy tűzfal, megakadályozzák az adósságválság továbbterjedését.

A francia elnök úgy látja: az euró felrobbanásával egész Európa felrobbanna, Görögország államcsődje pedig dominóhatásával mindenkit elsodorna.

Ehhez képest a legutóbbi csúcs – 2010 eleje óta immár a 14.! – akár teljes siker lehetne, hiszen megmaradt a remény az euró és az eurózóna megmentésére, bár ma már senki sem hiszi, hogy a folyamat gyorsan és fájdalommentesen levezényelhető.

Nem kérdéses viszont, hogy az Unió jövőjéről van szó, hogy az Unió nagyon komoly gondokkal küzd, s bár pillanatnyilag sikerült a piaci összeomlást megakadályozni, a jövőben komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Most már késő azon elmélkedni, hogy 2001-ben hiba volt a felkészületlen Görögországot beengedni az eurózónába: most muszáj megmenteni, mert ezáltal az Unió magát menti. Bizonyos, hogy az euróövezetbe ezután belépő országokat (például Romániát és Magyarországot) alaposabban „megbogarásszák”, és a mostani fejlemények tükrében az sem biztos, hogy nagy vonzereje lesz a belépésnek.

Egyelőre arról döntöttek, hogy Görögország bankok felé fennálló tartozásának felét (mintegy 100 milliárd eurót!) elengedik és ezer milliárd euróra növelik az ún. Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) alapját az esetleg fizetni képtelen további euróövezeti országok megsegítésére. A  görög államadósság az évtized végére a bruttó nemzeti össztermék 120 százalékára csökkenne a mostani 160-ról – ami még mindig iszonyúan nagy –, és a remények szerint sikerül majd kezelni a zóna adósságválságát.

Az Unió „beteg embere”, a haladékot kapott Görögország pillanatnyilag fellélegezhet, az Uniónak azonban legalább három alapvető kérdéssel kell szembenéznie: megmaradhat-e egy közösségben a sok, különböző fejlettségű ország, kiléphet-e az eurózónából – valutájának leértékelésével és versenyképessége visszanyerésének reményével – valamely ország, és elkerülhető-e a jövőben egy mostanihoz hasonló válság. A kulcs a tagállamok közös pénzügyi kormányzása lenne, amihez viszont alapvető változtatások kellenének, hogy az Unió nagyon fejlett és elmaradott vidékekkel bíró valós országként működhessen.