Visszaszolgáltatás

Millió hazánkfia feltette a kérdést az elmúlt években: hogyan válhattak milliomossá egyesek akár hónapok alatt, amikor a nagy többség a mindennapi megélhetés gondjaival küzd, sokan pedig mélyen a létminimum alatt vegetálnak? 

Kétségtelen, hogy a hazai privatizálás, például, a romániai vadkapitalizmus legvadabb, kezdeti korszakában aranybányának bizonyult sokak számára, de felbukkannak újabb és újabb lehetőségek is.

Romániában, elvileg, évek óta folyik a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaszolgáltatása, gyakorlatilag inkább hullámokban, amikor, mondjuk a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság nyomására nincs más kiút. Az uniós bíróság újabban május 12-ig adott haladékot a román kormánynak a restitúciós törvény véglegesítésére, hirtelen előtérbe került hát ismét a kérdés, s a miniszterelnök már most, szerdán szeretne megszabadulni a nyomástól úgy, hogy a parlament kiiktatásával, vagyis a kormány felelősségvállalásával fogadtatná el a vonatkozó jogszabályt. A döntés előkészítése és az intézkedés közvélemény általi elfogadtatása érdekében az elmúlt napokban a restitúcióval kapcsolatos megdöbbentő adatokat ismertetett. Lényegük: a visszaszolgáltatásból nagyon sokszor nem az egykori tulajdonosok vagy örököseik, hanem a közvetítők fölözik le a busás hasznot. A tulajdonosoktól a jogokat a még folyamatban lévő per idején megvásárlók seperc alatt tízszeres, vagy annál is nagyobb hasznot zsebeltek be – sok száz ezer, több millió eurós ügyletekben.

Ezek sikeréhez az kellett, hogy egy ilyen ügy elképesztő gyorsasággal a visszaszolgáltatás javára lezáruljon – miközben hasonló, de közvetítő, peresügy-felvásárló nélkül folyó ügyek évek óta húzódnak. Hát persze, mondja a közvetítő, mert volt, aki utána járjon. Nyilván, és tudta, hogy a bürokrácia útvesztőiben hol, kinél és mivel járjon utána. Hogy magától oldódott meg 415 eset a 27 ezerből, amelyekben a román állam majdnem 8 milliárd lejt fizetett ki (az ingatlan-visszaszolgáltatásokon kívül), miközben a többire csak 6,4 milliárdot, ezt a dedós se hinné el.

A restitúció körül komoly gondok vannak, a közeli kormánydöntés, a felelősségvállalás ellen sokan, például az egyházak – a római és görög katolikus, a református – tiltakoznak, mert nagyon hosszú időre és a még nem kárpótolt tulajdonosok számára kedvezőtlenül oldaná meg a restitúciót. Az RMDSZ által az ügy kapcsán benyújtandó bizalmatlansági indítvány aligha számíthat sikerre.