A kiigazításokat fokozatosabban lehetett volna végrehajtani

A közalkalmazottak 25 százalékos bércsökkentésével, a szociális juttatások csökkentésével, az áfa növelésével járó pénzügyi kiigazítást fokozatosabban is végre lehetett volna hajtani, így kisebb lett volna a hatása a gazdaságra, főként mivel az államadóssági ráta alacsony, áll az IMF jelentésében.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a Romániával kötött, 2009-2011 között érvényes készenléti hitelmegállapodás elérte célkitűzését, hozzájárult a pénzügyi rendszer megerősítéséhez és a gazdaság stabilizálódásához, áll a román kormánnyal közös program értékeléséről szóló jelentésben, amelyet nemrég mutatott be a Valutaalap.

„2010-ben (az év közepén – szerk. megj.) a kormány radikális pénzügyi intézkedésekhez folyamodott a gazdasági összeomlás következményeinek visszaszorítása végett, a becsültnél jóval mélyebb intézkedéseket hozott, amelyek hozzájárultak a gazdasági termelékenység csökkentéséhez. Az intézkedések célja az volt, hogy főként a kiadási oldalon, a 2007-es szintre csökkentsék a költségvetési kiadásokat, így 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket az állami szférában, 15 százalékkal a szociális juttatásokat, lefaragtak a javakra és szolgáltatásokra szánt kiadásokból, 8%-kal csökkentették az állami alkalmazottak számát. 2010 júliusában 5 százalékponttal 24%-ra emelték az általános forgalmi adót. Ezek az intézkedések biztosították a program céljainak elérését. (…) Mindezek ellenére az említett intézkedések nagyon prociklikus pozíciót eredményeztek, gyakorlatilag késleltették a gazdaság talpra állását. Visszatekintve elmondható, hogy a kiigazítási folyamatot fokozatosabban is végre lehetett volna hajtani, figyelembe véve Románia viszonylag alacsony államadóssági rátáját”, áll a jelentésben.

Az IMF szerint akkor a programban szereplő célkitűzéseket „jelentősen enyhítették”, igazították a becsléseket meghaladó gazdasági visszaeséshez, és a monetáris politika a gazdasági talpra állást szolgálta.

A dokumentumot szakértői szinten dolgozták ki, és az nem feltétlenül tükrözi az IMF vagy a román kormány véleményét, áll a jelentésben.

A jelentés szerint a 2009-es és 2010-es államháztartási hiánycélt növelték a megállapodás első és negyedik értékelésekor a meredek gazdasági visszaesés miatt, a rövid távú pénzügyi helyzettel kapcsolatos aggodalmakat azonban szétoszlatta a közép-távú program szoliditása.

A 2010 júliusi, 25%-os bércsökkentés után a közalkalmazottak fizetése tavaly 15%-kal nőtt, az eredeti jövedelmi szinthez való visszatéréshez újabb 16%-os növekedésre lenne szükség.

A közalkalmazottak béremeléséről elsőként Traian Băsescu államfő beszélt a parlamentben, kijelentve: a hatalom kötelessége megoldást találni arra, hogy június 1-je körül az állami alkalmazottak fizetését visszaállítsák a csökkentés előtti szintre.

Hivatalos források szerint március 9-én Mihai Răzvan Ungureanu kormányfő arról tájékoztatta a jegybank elnökét, hogy szándékában áll növelni a közalkalmazottak béreit, az arányról azonban még nem döntöttek. Mugur Isărescu azt mondta neki, ez kizárólag a kormány döntése, őt csak a fogyasztás növekedése érdekli.

A források szerint az egyik változat értelmében a béreket két szakaszban állítanák vissza: egy emelés júniustól lenne, a többi pénzt később adnák vissza.

A gazdasági világválság idején Románia 2009 márciusában kétéves, 13 milliárd euró értékű készenléti hitelmegállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, a finanszírozást 20 milliárd euróra növelte az Európai Bizottságtól és a Világbanktól származó pénz.

2011 elején folytatták az együttműködést az IMF-fel, 3,6 milliárd értékű elővigyázatossági megállapodást kötöttek, ezt kiegészíti az Európai Bizottság 1,4 milliárd eurós, illetve a Világbank 400 millió eurós finanszírozása.

Mediafax