Apróságok

Javítják, átépítik a belváros néhány utcáját. Régóta ráfér az úttestre is, a járdára is. Az átmeneti kényelmetlenségek ellenére kétlem, hogy az ott lakók ne örülnének neki. Csak egy-két megjegyzést fűznék a látottakhoz.

A régi burkolat feltörésekor, a szegélykövek felszedésekor amolyan „mellékes” tárgyként kezelik a járdába beépített, lakásokból, üzletekből, parkoló automatákból kivezetett földelő fémlemezeket, drótokat. Ezek (általában) egy fél méter mélyre levert rézcsőhöz csatlakoznak. Az ezekhez való csatlakozást csak a véletlen menti meg, a többséget a légkalapács átszakítja. A vállalat egyetlen dolgozóját sem láttam, hogy helyrehozná ezeket. Egyszerűen ráhúzzák az aszfaltréteget. Kit érdekel, hogy milyen súlyos következményekkel járhat az elektromos készülékeknek?

Más. Gázcsövet fektetnek. Az aszfaltvágó kivágja a negyed méter széles csíkot, a munkások, munkagép kiássa a fél méter mély gödröt. Közben átszakítanak akár karvastagságú fagyökereket is. A csövet azok átvágása nélkül is nyugodtan lefektethették volna. Így viszont könnyebb!

Fényképekkel tudom igazolni: kapaszkodó gyökér híján az útszéli fa úgy megdőlt, hogy már „belóg” az úttestre, a mellette lévő meg egyszerűen kiszáradt, elvágták életadó táplálékforrását.

Nem példázgatok, csak halkan megjegyzem: ilyesmikért Finnországban nagyon komoly pénzbüntetést fizettetnek. Mifelénk rá se legyintenek az illetékesek!