Cél: az év végi nullszaldó

Andrejka Lászlót, a lippai dombokon, mintegy 120 hektáron nagybani gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozót, az idei termésről, a munkájában felmerült gondokról faggattuk. 

Amint elmondta, most készülnek az almaszüretre, előbb azonban fel kellene szedni a szárazság miatt földre hullt almát, csakhogy a felvásárlás még nem indult be. Egyelőre csak a Vasluiban működő gyár vásárol fel ipari almát, de az igen messze van. Felvásárlóra viszont sürgősen szükség lenne. Amíg a földről nem szedik fel a lehullottat, nem tudnak hozzáfogni a szürethez sem, tehát várják a kínálkozó értékesítési lehetőséget. Az 55 hektárnyi almaültetvény idei termése a szokásosnál mintegy 70%-kal lesz kevesebb. Attól tart, hogy a kevés termésnek a felvásárlása is akadozni fog, náluk viszont az ipari alma eladása teszi ki a termés mennyiségének a 65-70%-át. A térségben az Agrona Konszern gyárai dolgozzák fel az ipari almát, a felvásárlás is a vállalattól függ. A vaslui-i gyár is az Agronáé, de annak megvan az ottani felvásárlási köre, ugyanis a moldvai mellett a moldáviai almát is az vásárolja fel. Jelenleg az ipari almának kilójáért 0,4 lejt plusz áfát kínálnak, de nem vásárolnak. Ez viszont nagy károkat okoz a termesztőknek, mert a nagy hőség miatt lehullt alma naponta nagy mennyiségben romlik meg, válik eladhatatlanná. Még szerencse, hogy szívós gyümölcsfái vannak, kevés száradt ki közülük.

Ami az idei évet illeti, az ballábbal indult, mivel a cseresznyét elvitte a május 2-án bekövetkezett fagy. Ugyanez megismétlődött a szilvával is, noha az akár 120 tonna gyümölcsöt is termett volna. Az őszibarackot is érte fagy bizonyos mértékben, a domb vagy a völgy viszonyainak az arányában. Végül az is 70%-os termést hozott az átlagoshoz viszonyítva, de jó volt a felvásárlási ára, le tudták szállítani, eladták a helyi piacon. Ellentétben a tavalyi esettel, amikor a termésnek szinte több mint a felét ipari baracknak adták el, idén mindet étkezés barack gyanánt sikerült értékesíteniük, kilónként átlagosan valamivel több, mint 1,5 lejért. Andrejka László elismerte, hogy az őszibaracknak 4-5 lejes piaci ára egy részt a termelőknek is a hibája, mivel szövetkezés híján nem tudják maguk kínálni a gyümölcseiket a nagybani piacon. Figyelemre méltó bevételt hozhatna, ugyanis a jelenlegi eladási árakból levonva a termelési költségeket, közel kétszer annyi hasznot termelhetne. A kisebb kereskedők ugyanis nem szívesen jönnek ki a zötyögős utakon a dombok közé, szívesebben vásárolnának valamelyik közeli nagyvárosban. Ehhez viszont infrastruktúra, illetve a gyümölcstermesztőknek az összefogása szükséges.

Az eddigi terméskiesés, illetve gyümölcsveszteség dacára, Andrejka László abban reménykedik, hogy év végére nullszaldóra hozza a vállalkozást. Ehhez azonban szükség van az almatermés értékesítésére. A veszteségeknek a csökkentése úgy lehetséges, hogy a lefagyott gyümölcsfák további gondozásánál meghúzták a nadrágszíjat. Csupán a szedési költségek az összköltségnek a 30%-át teszik ki, tehát ettől is megszabadultak. Mivel nem hitelből, hanem saját pénzforrásból dolgoznak, nagyon meg kell gondolniuk, mire költenek. Ha bevétel nincs, legalább a kiadást csökkentsék.

Ami a fejlesztést illeti, idén nagyjavítást végeztettek a gépparkon, aminek a felújítása már régóta esedékes lett volna. A 8 traktor állandóan meghibásodott, nem indult, nem teljesített az elvárt szinten, folyt belőlük az olaj. Szentannán viszont egyenként, kiválóan megjavították őket. Ilyen szűkös évben már az is eredménynek számít, hogy a gépeket rendbe tették. A távlati terveik nem változtak, ugyanis a 2014–2020. közötti EU-költségvetés futamidején reménykednek a gyümölcsfa újratelepítéseknek a támogatásában. Nem szeretné azt a hibát elkövetni, hogy saját költségen újratelepítve, nagy lépéshátrányba kerüljön azokkal a termesztőkkel szemben, akik EU-támogatással telepítenek újra. Legkevesebb 50 hektár gyümölcsöst szeretne újratelepíteni, ami hektáronként 14 ezer eurót számolva is akkora költség, hogy EU-támogatással sem tudják majd lebonyolítani bankkölcsön nélkül. Az EU-támogatás ugyanis utófinanszírozással működik, késnek a kifizetések, miközben az elvégzett munkát ki kell fizetnie. Úgy számolja, hogy a sikeres lebonyolításhoz mintegy 300 ezer eurós tőkével kell indulnia, ami banki kölcsön nélkül nem lehetséges. Ehhez viszont a bank olyan garanciákat követel, amivel mezőgazdasági vállalkozó nem rendelkezik – latolgatta a pályázati lehetőségeket Andrejka László, aki év végén elégedett lesz, ha sikerül nullszaldóra kihoznia a vállalkozását.