Esőre, melegre lenne szükség

Vastag hótakaró alatt szépen telelnek az őszi vetések – tartja a közmondás. Ha valamikor, ezen a télen tényleg vastag hótakaró óvta a vetéseket, amelyek azonban cseppet sem tűnnek szépeknek. Az utakról látható vetéseknek a túlnyomó többsége inkább sárgásbarna, mint zöld, ráadásul sok helyen foghíjas. E fonákságokra Jakab Károly agronómustól kértünk magyarázatot, aki elmondta: az őszi vetések sorsa már kezdetben rosszul alakult, hiszen a talajba jutás után igen kevés volt a csapadék. Aminek kettős szerep jutott volna: kicsíráztatni a magot, táplálni a növényt, illetve a talajba vájt járataikban elpusztítani a rágcsálókat. Mivel a csapadék egyik elvárásnak sem tett eleget, a vetések sínylődnek, noha hótakarót valóban kaptak, csakhogy azután, miután a -7, -9 Celsius-fokos fagy kőkeménnyé dermesztette a talaj felszínét. A fagyos földre hullott hó alatt a vetések táptalaja csak lassan tudott kiengedni, ezért a növények sem tudtak tovább fejlődni. Máskor is volt hideg és hó, de olyan időszak, amikor tartósan, szinte hetekig -7 Celsius-fok alatt maradt a hőmérséklet, régóta nem volt tapasztalható. A bajt súlyosbítja, hogy a rágcsálók a földben kivájt járataik útjába esett gyökereket megrágták, de hasonlóképpen pusztítják a gyenge leveleket is. Tőzmiske, Simonyifalva, Vadász és Bélzerind térségében a rágcsálók mintegy 20%-os kárt okoztak. Tulajdonképpen akkor válik el, hogy a vetések helyre tudnak-e jönni, ha néhány napig folyamatosan meleg lesz. Nagy szükség lenne egy kiadós esőre, ami elpusztítaná a rágcsálók egy részét, de a víztől a járatok is besüppednének, ahol az őszi vetéseknek a gyökerei is életre kelhetnének – magyarázta el az őszi vetésekkel kapcsolatos aggályait Jakab Károly vadászi agronómus.