Háromnapos csodák…

A magyar szólásmondás szerint minden csoda három napot tart. Hazánkban mindenképpen.

Csak két példa. Vagy egy évtizeddel ezelőtt az akkori kormány kiadta a rendelkezést, hogy megtiltják a műanyag csomagolók és bevásárló zacskók, szatyrok használatát. A boltokban egy megadott időpont után csak újrahasznosítható anyagból (papír) készült csomagolót lehet majd használni.

Akkor még vállalkozó (is) voltam, nekiláttam csomagoló-forgalmazót keresni. Nem találtam. De mások sem! Aztán eljött a határidő, de több szó nem esett a zacskókról, nem ellenőriztek, nem büntettek, ahogyan ígérték. Ma is műanyagba csomagolnak mindent mindenütt!

Más. Tavaly a kutyánk évi oltásakor a doktor úr figyelmeztetett, hogy idén februártól a háziállatokat (kutya, macska) személyazonossági igazolvánnyal, s mikrocsippel ellátva lehet utcára vinni. Idézte a rendelkezést is, hogy milyen nagyságú büntetést szabhatnak ki a rendelkezést be nem tartó gazdikra.

Szófogadó polgárként a sógorommal együtt természetesen azonnal elkészítettük kis barátaink „személyazonosságiját”, az azonosító is beültetésre került.

Februártól kezdve két hónapon keresztül mindig nálunk volt a kutya személyazonosságija. Vártuk, hogy valaki egyszer el is kérje. A „kutya” sem érdeklődött utána. Már nem hordjuk, ott van az előszobában.

Elhatároztam: ezentúl semmiféle előzetes hírnek, utasításnak, rendeletnek nem dőlök be. Jöhet az akár a kormány, a minisztérium vagy a helyhatóság részéről. Ráérek, ha megtapasztalom, hogy alkalmazzák is azt.

Elegem volt a háromnapos csodákból!