Márciusi kerti munkálatok

Népi mondóka

Gergely-napi szélSzent György napig él.József kezességeJó év kedvessége.Fehér nagycsütörtökIndán sül meg a tök.Márciusi por fűnek jó,Neki fáj márciusi hó.

A népi kalendárium március havát Böjtmás havának, Kos havának, tavaszelő hónak nevezi. Régen, amikor az időjárás még a naptárnak megfelelően működött, ilyenkor, március elején javában vetettük a zöldségmagvakat. 

Nem volt ritka, hogy már februárban földbe kerülhetett a zöldborsó, a dughagyma, a mák. Az évek múlásával azonban gyökeresen megváltozni látszik a dolgok rendje. A négy évszakból kettő igen lerövidült. Nyár után tél jön, tél után nyár, az átmenet mindössze pár napra, esetleg néhány hétre  korlátozódik. Ma már ezt a rövidke időszakot kell kihasználnunk

Lassan egyre több munka adódik a kertben, ahogy javul és melegszik az idő. Most már nemcsak a palántaneveléssel kell törődni, hanem a szabadföldi növényekkel is.

Az első tavaszi napsugarak, a friss levegő csábítanak a kerti munkára. Ahogy megéled a természet, érdemes egy alapos kerti sétával szemrevételezni teendőinket.

Kezdjük rögtön a díszkertek gyepével és annak állapotával a terepszemlét.

Idén egy honapig kemény telünk volt, előfordulhatnak fagykárok. A túl rövidre nyírt, esetleg tápanyaghiányos fű elfagyhatott. Ha foltokban sárgulást észlelünk, az előbbiek mellett oka lehet a fű befülledése is. Bár a gyepnek viszonylag kevés betegsége van, az úgynevezett hópenész,  illetve más gombás betegség okozhat fűpusztulást. Ha ilyet tapasztalunk, gombaölő szer jelenthet megoldást. Az esetleges folytonossági hiányok pótlása, azaz a gyepfoltozás előtt célszerű még egy alapos takarítás, azaz a téli szelek által összehordott falevelek és letört ágak összeszedése, majd jöhet a gyep szellőztetése. Ez a művelet javítja a talaj szerkezeti állapotát, az elhalt növényi részek, az avar felszakításával a fű gyökérzete levegőhöz jut. Kisebb területen megteszi a kézi szellőztető is, de nagyobb kertek esetén mindenképpen célszerűbb a kereskedelemben nagy választékban kapható elektromos gyepszellőztető gépet használni, amely kellő mélységben lazítja a gyepet. Elvirágzás után válasszuk szét az összenőtt hóvirágokat, de addig, amíg a levelek rajtuk vannak. Bánjunk óvatosan a hajtásokkal, és a szétválasztás után ültessük vissza ugyanolyan mélyre, mint előtte voltak.

Lombhullató fák esetében a rügyfakadás előtt célszerű elvégezni a ritkító metszést, amelynek során az elhalt növényi részeket eltávolítjuk, mintegy megújítva a fát. Rózsák esetében az alacsony növésűeket egyharmadára, a parkrózsákat felére vágjuk vissza. A lugasnak nevelt futórózsát inkább ritkítsuk, és csak az elhalt, elöregedett ágakat távolítsuk el. A lombhullató és az örökzöld cserjék alját célszerű gereblyézéssel megtisztítani. Az örökzöldeket most nyírhatjuk formára. Fontos tennivaló munka a tavaszi lemosó permetezés is. 

A gyümölcsfák mellett a ribiszke-, köszméte-, a málna-, a szőlőtőkék, a rózsabokrok, de a lombhullató fák és cserjék egy részét is ajánlatos megpermetezni. Mielőtt permeteznénk, ajánlatos a törzset is egy drótkefével megtisztogatni, amivel a leváló kéregpikkelyeket távolítjuk el. Alattuk  találnak ugyanis téli menedéket a gombabetegségek spórái és a kártevők petéi is. Fagyos vagy szeles időben és esőben persze nem célszerű ezt a munkát végezni, mert nem lesz eredménye. Szórjunk műtrágyát a sövény tövébe, a fák köré és a bokrok alá.

Ebben a hónapban a talaj már kezd fokozatosan felmelegedni, ezért ideális az örökzöld bokrok és növények átültetésére, vagy akár új cserjék, sövény ültetésére is. A korai ültetés előnye, hogy az új gyökerek szinte azonnal elkezdenek nőni, elősegítve ezzel a növény stabilizálódását. Itt jegyezném meg, hogy aki március végén facsemetét szeretne ültetni, már most ássa ki a helyét, hogy a föld addig is szellőzni tudjon. Az ideális alap a 70x70cm. A gödör aljára tegyünk fél lapát érett istállótrágyát is. Közvetlenül a csemete beültetése előtt azonban feltétlen szórjunk rá annyi földet, hogy a gyökerek ne érintkezhessenek a trágyával, különben elégnek.

Márciusban a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zöldborsó (cukor- és kifejtöborsó), hónapos retek, kapor, spenót, sóska, salátafélek (fejes saláta-, jégsaláta-, metélősaláta), hagymamag elvetésének van itt az ideje, no és a dughagyma, valamint a tavaszi fokhagyma duggatásának (ültetésének).

Vetésnél vagy ültetésnél ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön ugyanaz a növényfajta ugyanarra a helyre a következő évben is! Sárgarépa helyére vethetünk pl. salátamagot, a saláta helyére sárgarépát, zöldség helyére kaprot, kapor helyére zöldséget. Az említett növények közül egyik se kifejezetten vízigényes.

Régi megfigyelések mellett tudományos magyarázatok is alátámasztják, hogy egyes növények jó hatással vannak más növények fejlődésére, kórokozóik elriasztására. Ezeket egymás mellé ültessük (vessük). Ezzel szemben mások pont ellenkezőleg, rosszabbul fejlődnek egymás társaságában. Ne társítsuk, ne ültessük (vessünk) egymás közelébe az alábbiakat: petrezselyem-fejessaláta, sárgarépa-spenót, sárgarépa-kapor, hagyma-káposzta, burgonya-hagyma, burgonya-napraforgó, retek-izsóp, uborka-burgonya. A paradicsomot nem ajálatos társitani a karalábéval, köménnyel, vöröskáposztával, sárgarépával, petrezselyemel. Előnyös a társításuk: sárgarépa-hagyma, burgonya-zöldborsó, fejes saláta-borsó, brokkoli-burgonya, bab-karalábé, karfiol-fejes saláta, petrezselyem-káposzta, paprika-bazsalikom, paradicsom-fokhagyma, uborka-karalábé.

A kertész rémálma a gazos ágyás. Megakadályozhatjuk, ha a vetés végeztével a használati utasításon feltüntetett arányban higított Stomp nevű gyomirtóval lepermetezzük a talaj felszínét, így jó pár hétig gyommentes marad a kultúrnövényeknek szánt terület, és sose vessünk szeles időben. Az elszóródó magok kitűnő csalogatók a madarak számára, s „ahol pár szem van, ott van több is” alapon kikaparják ágyásainkat, és felcsipegetik mind egy szemig. amit találnak. Az elöbb említett zöldségfélék kikelési ideje időjárástól függően 2-3 hét, a salátaféléké 4-5 nap. Amig a talaj hideg, nem várhatunk eredményt, akár egy hónap is eltelhet, még a növények előbújnak a föld alól.

Szerves anyagban gazdag palántanevelő helyeken, fóliasátrak alatt gyakran károsítanak tavasszal a lótetű lárvái. A lyukaikba kiszórt cinkfoszfid hatóanyagú szerrel pusztíthatók el, de összegyűjthetők a járataik mentén a földbe süllyesztett, sima falú edényekben (konzervdobozokban) is. Ha mindezeket a munkákat gondosan elvégeztük, biztosak lehetünk abban, hogy egész nyáron szép és gondozott lesz a kertünk, magunk és mások örömére. 

Még sok mindenre szerettem volna most felhívni a figyelmüket, de ezeket halasszuk a következő alkalomra! A tavaszi munkákhoz jó erőt kívánok.

Cepan Claudiu