Méltánytalanul bírált társulások?

Amikor Majláthfalván jártunk, a Jövő Mezőgazdasági Társulás fiatal agronómusa, Somogyi Levente megragadta az alkalmat, hogy kommentálja Tóth Csaba megyei tanácsosnak a Nyugati Jelenben május 10-én Legalább megdolgozzákcímmel a hazai mezőgazdasági társulásokról mondott lesújtó véleményét.

Egyik kijelentését, miszerint a társulások hektáronként 200-300 kiló gabonaosztalékot adnak, ha adnak, aberrációnak tartja. Somogyi szerint az ilyen társulások rég csődbe mentek, mert a tulajdonosok kivették tőlük a földjeiket. A megyebeli társulások vezetőségi tagjai ugyanis együtt járnak mezőgazdasági gyűlésekre, összejövetelekre, ezért tudják egymásról, hogy hektáronként 700 kiló osztalék alatt senki sem ad. Tavaly a Jövő 1250 kilót adott, de a többi helybeli társulás is 700 kiló fölötti osztalékot biztosított a földtulajdonosoknak. Azt a kijelentést is furcsállja, miszerint a külföldi társulások legalább rendesen megművelik a bérelt földeket. Somogyi tudomása szerint Arad megye bánsági részén, illetve Temes megyében éppen a külföldi vállalkozókkal vannak gondok. Példának okáért a karányi földbérlők immár 3-4 éve egyáltalán nem adnak osztalékot. Emiatt tavaly addig jutott a feszültség, hogy a földtulajdonosok a saját, illetve bérelt kombájnokkal elkezdték aratni a maguk földjén termett búzát, kukoricát, hogy valamit behajtsanak az elmaradt osztalékokból. Vinga Község Tanácsától egy olasz bérel közel 2000 hektár földet, ami után évek óta nem fizetett bérleti díjat vagy földadót. Éppen az a gond az idegenekkel, hogy nem kötődnek a helyhez, a tulajdonosokhoz, ezért behajtják a megművelt földterület után járó szubvenciót, amivel lelépnek anélkül, hogy adóznának vagy osztalékot fizetnének. De hát nem is fizethetnek, hiszen valójában nem terem a föld. Majláthfalva közelében is van néhány olyan terület, amit júniusban vetettek be napraforgóval, amikor másnak már virágzott a hasonló kultúrája. Ezek szerint valójában nem is akarnak termelni, a földet csak a szubvenció miatt vetették be, valószínűleg a tavalyi termésből származó vetőmaggal. Tekintve, hogy senki nem ellenőrzi, mennyi termett, ha egyáltalán termett a bevetett földön, az idei, hektáronkénti 160 euró szubvenció nagy területre számítva, kevés munkáért nyereséges lehet. De csakis akkor, ha a vállalkozó nem is szándékozik osztalékot adni, földadót fizetni.

Az illetékes hatóságok részéről a földadó, illetve a földtulajdonosoknak az elmaradt osztalék behajtása tekintetében megnyilvánuló elnéző magatartására a fiatal agronómus, községi tanácsos sem tudott választ adni. Talán az érintetteket kellene megkérdezni. Egyetlen dologra kívánt rávilágítani: a mostoha anyagi feltételek között gazdálkodó hazai társulásokat méltánytalanság elmarasztalni – tisztelet a kevés kivételnek – a jobbára ügyeskedő nyugatiakkal szemben, szögezte le Somogyi Levente agronómus.