Miből faragnak, és mivel maradunk?

Az adótörvénykönyv megváltoztatásával a kormány újabb bőrt akar lenyúzni a lakosságról, más megfogalmazással a költségvetési hiány egy részét (200 millió eurónyi lejt) próbálja fedezni a közalkalmazotti béralap, a nyugdíjak, a szociális segélyek csökkentésével, illetve egyes adók emelésével és új adónemek kivetésével. A Gândul című román országos napilap összehasonlítása szerint tavaly az állam 310 millió euró értékben hagyott jóvá prémiumokat és pluszjuttatásokat olyan állami vállalatok és társaságok alkalmazottainak (nagyobbrészt vezetőinek), amelyek 3,5 milliárd eurónyi adósságot halmoztak fel (magyarán veszteségesek voltak).Ha a parlament megszavazza a kormányzati felelősségvállalás elfogadott tervezetét, június elsejei hatállyal lépnek életbe a megszorító intézkedések, amelyek szinte egytől egyig a magánszemélyeket, az átlagos adófizető polgárokat érintik. A kormány demagóg magyarázata szerint ezzel a takarékoskodással tartható lesz az államháztartás hiánya, és „megmentenek” tízezer munkahelyet a közszférában.Legtöbbet a közalkalmazottak fizetésének 25 és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését emlegették. Emellett a szociális segélyek is 15 százalékkal csökkennek (némelyek meg is szűnnek), megadóztatják (16 százalékkal) az étkezési jegyeket (amelyeket eddig éppen az adómentesség miatt adtak egyes cégek, de elemzők szerint most már értelmüket vesztik), utazási csekkeket, ajándékutalványokat, megnőnek az ingatlanadók, társadalombiztosítási hozzájárulási illetéket vetnek ki a szerzői jogdíjakra. Utóbbi körülbelül 500 ezer személyt érint, közülük körülbelül 80 ezren kizárólag csak szerzői jogdíjként kapják javadalmazásukat. Pénzügyi szakértők szerint, akik eddig év végén mindig viszszakaptak valamennyit az államtól a személyi jövedelemadójukból, most majd be kell pótoljanak az államkasszába.A szakszervezetek és a civil szféra képviselői azt kifogásolják, hogy a pénzügyminisztérium egyoldalúan módosította az adótörvénykönyvet, az érdekvédelmi szervezetek véleményének meghallgatása nélkül.Az ebédjegyek és különböző utalványok megadóztatásától 420 millió eurós bevételt remél az állam, a bankbetétek és folyószámlák kamataitól idén 217 (jövőre 440) milliót, eltörlik a számítógépes programozók adókedvezményeit (30 millió lejes plusz!), a szerzői jogdíjak esetében 40-ről 20 százalékra csökkentik a személyi jövedelemadóból leírható összeget, emlékműalkotások után kapott honorárium esetében pedig 50-ről 25 százalékra.A közszférában a fizetéseken kívül az illetményeket és pluszjuttatásokat is 25 százalékkal csökkentik. A minimálbér egységesen 600 lej lesz, a minimálnyugdíj meg marad 350 lej. A „különleges” fizetéseket csak 15 százalékkal csökkentik, speciális nyugdíjakat sem fizetnek majd, hanem az átlagnyugdíjat folyósítják. A katonai nyugdíjak és a munkanélküli segély 15 százalékkal csökken, eltörlik a végkielégítést a hadügyben, a Romsilvánál, a vasútnál és más állami vállalatoknál kollektív elbocsátásokkor. 25 százalékkal csökken a gyereknevelési és a csonkacsaládok segélye, a szülési segély 15 százalékkal csökken (de nem lehet kevesebb 600 lejnél). Az első házasságukat kötők lemondhatnak a 200 eurós családalapítási támogatásról, a mezőgazdasági és a sportéletjáradék 25 százalékkal csökken, az akadémia tagjainak 15 százalékkal csökkentik az illetményüket, eltörlik a nyugdíjasok, tanulók, diákok, pedagógusok utazási kedvezményeit.