Pangó vízre rekkenő hőség

Kevés olyan embert lehet találni, aki a híradásokból ne tájékozódott volna a hazai, az anyaországi, sőt a Kárpát-medence beli árvíz- vagy pangóvíz-helyzet, a védekezési munkálatok felől.

Arad megyében szerencsére nincs árvízveszély, de a májusban, illetve június elején lehullott rengeteg eső miatt számos településen gondokat okoznak a pangó vizek.

 

Nőtt a megműveletlen terület

A mezőgazdasági területeket sújtó pangó vizek, illetve az esőzések által a tavaszi munkálatokban okozott fennakadások felől Ovidiu Cardoşnál, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság aligazgatójánál érdeklődtünk. Aki elmondta: gyakorlatilag a megye termőterületeinek a túlnyomó többsége annyira nedves, hogy mezőgazdasági gépekkel nem lehet rájuk menni, legnagyobb gondok azonban a Körös-közben vannak. A helyzet szemléltetésére elmondta: a magasabb fekvésű Pécskán, ahol 25 éve nem látott tócsákat, manapság lépten nyomon találkozni lehet velük. Nem is csoda, hiszen csak májusban 80-110 liter csapadék hullott négyzetméterenként, ami nem csak az ilyenkor esedékes munkálatokat tette lehetetlenné, hanem a burján is ugrásszerűen megnőtt, ráadásul a puha talaj miatt ennek a kiirtása is lehetetlen. A bajt tetőzi, hogy a sok nedvesség miatt a növények számos betegsége ütötte fel fejét. Egyébként az Igazgatóság év elei elképzelései szerint, az Arad megyében lévő 350 ezer hektár szántóföldből 45-50 ezer hektár amúgy is megműveletlen maradt volna, az esőzések azonban nagyban megnövelték a műveletlen szántóföldnek a felületét.

 

Zseniálisan választottak az ősök

A Nagypereg községbeli helyzet felől Nagy Sándor polgármesternél érdeklődtünk, aki szerint a XVIII. században Pereg-pusztán megtelepedett ősök zseniálisan választották ki a helyet, mivel első osztályú, olyan termőföldre alapították Kispereget, ahol a talaj minden mennyiségű esővizet gyorsan elnyel. Aminek köszönhetően, a község 3100 hektárnyi összterületéből semmit nem borít pangó víz. A kukorica- és napraforgóvetést a gazdálkodók befejezték az esős időszak előtt, ami nem jelenti, hogy esetleg valahol nem maradt az illető kultúrából egy-egy kisebb parcella vetetlen. A kukoricavetések így is megsínylették a sok esőt, mivel nem lehetett kapálni, erőre kaptak a gyomok. Egyes gazdálkodók azonban még az eső beállta előtt gyomirtóval kezelték a vetéseiket, így azok nem gyomosak. Akik eső előtt nem tehették, most az esős időszak után gyomirtóznak, ami azt vetíti előre, hogy a községben hamarosan elfelejtik a kapálást, a termőföld gyomtalanítása csak korszerű eszközökkel fog történni.

 

Kétheti szárazság kellene

Nagyiratos községben a 3700 hektárnyi szántóföldön kisebb-nagyobb foltokban 10-12 hektáron található pangó víz, főként az alacsonyabban fekvő Nagyvarjas határában. A sok eső miatt legkevesebb 40 hektár kukoricát nem lehetett elvetni. Talán jobb is így, mintha elvetették volna, de vízben állna, mint hozzávetőleg 10 hektáron, ahol a kukorica megsárgult, el fog pusztulni. Szénási Sándor alpolgármester szerint legkevesebb 2 heti szárazságra volna szükség ahhoz, hogy erőgépekkel a földekre lehessen menni, ahol szinte burjánzik a gyom.

 

Legnagyobb gond a nyugati részen

Kisiratos határában több rendbeli kárt okozott a mértéktelenül sok eső: a helybeli állattartók mintegy 120 hektáron termesztenek lucernát, amit a sok eső miatt nem tudtak levágni, az ledőlt, egy része a földön megpenészedett. Amit viszont lekaszáltak, az nem száradt meg, a sok esőtől ugyancsak tönkre ment. Akárcsak az Agrodor Mezőgazdasági Társulásnak az egész repcevetése, amit ki kell szántani, ha az időjárás megengedi. A község területének a nyugati, Magyarországgal határos részén több száz hektár állt víz alatt, 80-100 hektár, noha a Talajjavító Állami Vállalat vezetőségével történt megegyezés értelmében, az árkokból a vizet megszakítás nélkül szivattyúzzák, pumpálják a Maros irányába. Nem csak a termőföld, hanem Kisiratosnak a nyugati része is alacsonyabban fekszik, ott minden pincét elöntött a magasra emelkedett belvíz – tudtuk meg Almási Vince polgármestertől.

 

Csak a dinnye szenved

Zimándújfalu községben csak a Dombegy Agro Kft. által megművelt területeknek egy részét nyomja pangó víz. Mivel a község szántóföldjének a többsége magasabban fekszik, a tavaszi vetéseket viszont még a májusi esőzések előtt befejezték, Kocsis József alpolgármester szerint a gazdálkodóknak nem okozott különösebb gondot a sok csapadék. Csak a dinnyetermesztők panaszkodtak, hogy a sok eső megviselte az ültetvényeiket.

 

Vissza a Fekete-Körösbe

Nagyzerind község két településének a határában nincsenek nagy kiterjedésű vízzel borított területek, kisebb foltokban azonban áll a földeken a pangó-víz. A két héttel ezelőtt beindított szivattyútelep folyamatosan nyomja a magasra emelkedett belvizet a Fekete-Körösbe. Mezőgazdasági gépekkel több mint egy hónapja nem lehet a szántóföldekre menni, a kukoricavetések sok helyen vízben állnak, tönkre mennek – mondta el érdeklődésünkre Simándi Sándor polgármester.

 

Jó búzatermés reményében

Pécskának a több mint 20 ezer hektár szántóföldjéből több mint 100 hektárt nem érintett hátrányosan a sok eső. Amelyiket bármilyen mennyiségben képes magába szívni a kiváló minőségű talaj. Kisebb foltokban bizonyára látható pangó víz, de ez nem jellemző. Akárcsak a kései vetés, mert azt a gazdálkodók még áprilisban, az esőzések előtt befejezték. Antal Péter polgármester szerint a kalászosoknak kifejezetten jót tett a sok eső, ezért ha nem történik valami baj, Pécskán jó búzatermésre számíthatnak a gazdálkodók.

 

Nem érdemes vetni

Gyorokon a fék nélküli esőzés nem sok bajt okozhatott a gazdálkodásban, mivel a községbeli szántóföldnek a 85%-a amúgy is megműveletlen. Amint Lőrincz István alpolgármestertől megtudtuk, a gyengén termő föld csak veszteséges lehet, ezért a gazdáik inkább parlagon hagyják. A sok eső miatt kisebb-nagyobb területek víz alatt állnak, de hogy hány hektár kapásnövényt nem vetettek el az eső miatt, nem érdemes ragozni, mivel valószínűleg megfelelő időjárás mellett sem vetették volna el.

 

Felszínig érő belvíz

Tőzmiske község minden településén gondot okoz a termőföldet borító pangó, illetve belvíz, de a községközpontban a legsúlyosabb a helyzet. Nem is annyira a kisebb-nagyobb foltokban, hozzávetőleg 25-30 hektárnyi szántóföldet borító víz, hanem inkább a magasra emelkedett belvíz okoz gondot. Sok helyen ugyanis a földfelszínig ér a talajvíz, ami nem tud leszivárogni, hanem csak lassú száradással tűnhet el. A hirtelen beállt hőség azzal a veszéllyel járhat, hogy a felforrósodott vízben vagy vizes talajban álló növények megfőhetnek a napsütésben. A község 11 ezer hektár összterületéből mintegy 6000 hektár szántóföld, aminek nagyjából a 60-70%-a van bevetve, tehát kapásnövényeket a talaj felszáradása után is bizonyára vetni fognak – mondta el érdeklődésünkre Haász Tibor polgármester.

 

Ilyen még nem volt Erdőhegyen

A Mezőgazdasági Igazgatóságon úgy tudják, a pangó vizek tekintetében a Körös-közben a legsúlyosabb a helyzet. Efelől érdeklődtünk Szabó Zoltán agronómusnál, az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulásnak az elnökénél. Aki szerint a termőterületnek a 15-20%-át kisebb, nagyobb foltokban még most is víz borítja. A benne álló kukorica megsárgult, pusztulásra van ítélve, de igen nagy területen nem lehetett elvégezni a tavaszi vetéseket sem. Amint az idő megengedi, azonnal hozzáfognak a vetéshez, amihez idén korán érő fajtákat alkalmaznak. A terméskiesés pótlására Szabó Zoltán még aratás utáni, korai kukoricafajtáknak az elvetését is tervezi, mivel az ideihez hasonló szélsőséges helyzettel még nem találkoztak Erdőhegyen.

 

Megfontolandó

Szegény embert az ág is húzza, emlegetheti a közmondást, aki az idei szélsőséges időjárási viszonyok, illetve az ugyanolyan gazdasági megszorítások közepette próbálja eltervezni a tevékenységét. Mindenféle stratégiakészítés, befektetés ellenére könnyen meglehet, a gyorokiak járnak a legjobban, akik a gyengén termő földjüknek a tudatában megelégednek a nullszaldós költségvetéssel ahelyett, hogy a befektetett pénzüknek és munkájuknak bottal üssék a nyomát. Az idei, csöppet sem rózsás kilátások tudatában tehát érdemes megfontolni a további befektetéseket.