Tíz lakásból hatnak van biztosítása Romániában

Néhány napja ismét felborzolódott a kötelező lakásbiztosítások posványos állóvizének felszíne. 

Valakinek, valakiknek ugyanis eszébe jutott, hogy figyelmeztesse a közvéleményt: igencsak közeledik az a dátum, amikortól büntethetők lesznek mindazon lakás- vagy háztulajdonosok, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást földrengés, árvíz és földcsuszamlás ellen, amint azt az évek óta vita tárgyát képező 260/2008-as törvény előírja. Tavaly év közepén hosszas viták után derült ki ugyanis, hogy akik elmulasztották a kötelező lakásbiztosítás megkötését, 2012. augusztus 6-tól büntethetők (más források szerint 5-től)! A büntetések kiszabása a polgármesteri hivatalok feladata lenne, mint ahogyan az is, hogy közöljék a lakások pontos számát tartalmazó listát a PAID-dal, a Katasztrófák Elleni Biztosítási Poollal. Ez a folyamat, úgy tűnik, megakadt.

Tavaly nyáron országos viszonylatban mintegy 830 000 kötelező lakásbiztosítást kötöttek, ám ezek közül már csak félmillió érvényes, a többinél lejárt az egyéves határidő. Mert a kötelező lakásbiztosítás is (épp úgy, mint a fakultatív lakásbiztosítás, melyek száma meghaladja a négymilliót) egy esztendőre szól, annak letelte után meg kell újítani és ezt sokan „elfelejtik”. Ráadásul a polgármesteri hivatalok mintegy 25 százalékától máig sem kapták meg a lakások listáját – sorolta a szomorú adatokat Marius Bulugea, a PAID vezérigazgatója. (Itt említjük meg, hogy a biztosítás megkötése egyaránt kötelező mind a családi házakra, szociális és szükséglakásokra, szolgálati vagy protokoll-lakásokra, hétvégi házakra, mind a tömbház-lakásokra.)

Tény viszont: a törvénnyel kapcsolatos sok bizonytalanságnak, halogatásnak az lett az eredménye, hogy az emberek egyszerűen nem veszik komolyan, a nyakukba varrandó plusz állami tehernek tekintik, nem akarnak tudomást venni róla. A kilátásba helyezett 100-500 lej közötti pénzbírságok sem ijesztik meg őket. Azzal nyugtatják magukat, hogy nem eszik olyan forrón a kását! És lehet, hogy nekik lesz igazuk. Mert a polgármesteri hivatalok igencsak ódzkodnak a bírságolástól, mondván, hogy aki nem akar kifizetni 42-84 lejt (azaz 10 vagy 20 eurót) a biztosítási kötvényért, pláne nem fogja lepengetni a sokkal nagyobb összegű bírságot. Pedig gazdasági szakemberek azt is kiszámolták, hogy a bírságolás szigorú alkalmazásával (a maximumot, az 500 lejes bírságot véve alapul) mintegy 400 millió euró folyna be az államkasszába.

Természetes mindez puszta feltételezés! Kíváncsian várjuk augusztus 6-át (vagy 5-ét). Akkor talán elválik, hogyan tovább… Ha csak nem születik újabb törvénymódosítás.