A koronavírus-fertőzés veszélye ellenére vállalni kellett az iraki utat

Sok ima és elmélkedés után döntött úgy Ferenc pápa, hogy a koronavírus-fertőzöttek számának növekedése ellenére Irakba látogat, és arra utalt, hogy Isten megvédelmezi a vírus ellen azokat, akik hozzá fordulnak. A katolikus egyházfő erről hétfőn beszélt útban Róma felé a pápai repülőgép fedélzetén, az őt kísérő újságírók előtt megerősítve, hogy szeptemberben Budapestre utazik, hogy részt vegyen az eucharisztikus világkongresszus zárómiséjén.

Az iraki látogatással kapcsolatban elmondta: megértette, hogy egyes konzervatív katolikusok „az eretnekség irányába tett lépésként” értékelik majd Ali Asz-Szisztáni síita nagyajatolláhhal tartott találkozóját, de néha vállalni kell a kockázatot a vallások közötti kapcsolatokban.

Úgy érezte, újjászületett

A 84 éves Ferenc pápa, aki mintegy 50 percen át állva beszélt, beismerte, hogy több mint egyéves szünet után tett első külföldi látogatása jobban kifárasztotta, mint a korábbiak.

A 84 évnek megvannak a következményei – mondta, hozzátéve, nem tudja, hogy lassulnak-e majd a látogatások.

Az elmúlt két hónapban Ferenc pápát ismét isiásza kínozta, de nem halasztotta el a történelmi iraki látogatást.

A repülőgépen kijelentette azonban, hogy úgy érezte, „újjászületett”, miután börtönben érezte magát a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején.

A síiták első számú vezetőjével találkozott

Míg a zárt körben tartott pápai rendezvényeken betartották a maszkviselés és a távolságtartás szabályait, vasárnap este az észak-iraki Erbíl stadionjában tartott misén ezrek – mindenekelőtt fiatalok – vettek részt, és többségük nem tartotta be az előírásokat.

Az utazás egyik csúcspontja a Nedzsefbe, a síiták szent városába tett látogatás volt, ahol Ferenc pápa találkozott a 90 éves Szisztánival, az iraki és a külföldi síiták első számú vezetőjével.

Egyes bírálók azt fogják mondani, hogy a pápa nem bátor, hanem meggondolatlan, hogy a katolikus dogmák ellen cselekszik, ami egy lépésnyire van az eretnekségtől – mondta a pápa a találkozóról.

A katolikus egyházfőt az elmúlt időszakban sokat bírálták a muszlim világ felé történt nyitás – egyebek mellett a 2019-ben tett abu-dzabi látogatása során az egyiptomi szunnita al-Azhar egyetem és vallási központ nagyimámjával aláírt, a vallásközi testvériségről szóló közös dokumentum – miatt. Ez volt az első pápai látogatás az Arab-félszigeten, ahol az iszlám legszentebb helyei találhatók.

A pápa elmondta, hogy „szerény embernek, nagy bölcsnek, Isten emberének” találta Szisztánit, és a találkozó „jót tett a lelkének”.

Szeretne Libanonba is ellátogatni

Vasárnap Moszulban a pápa az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet megszállása (2014–2017) idején a romokban heverő városban élő moszlimokkal és keresztényekkel találkozott. Újságíróknak elmondta, hogy a Moszulban tett látogatás – ahol a hihetetlen kegyetlenség nyomán romba dőlt házak és a régi templomok helyén tátongó kráterek fogadták – megrázta őt.

A pápa a nemzetközi nőnap alkalmából bírálta a nőkkel szembeni bánásmódot is. Példaként említette, hogy az Iszlám Állam rabszolgaként árulta a jezidi nőket.

A katolikus egyházfő hozzátette, hogy nagyon szeretne rövidesen Libanonba látogatni, hogy szolidaritását fejezhesse ki minden vallás ott élő képviselőivel.

A pápai repülőgép hétfő délben szállt le Rómában.

(MTI/origo.hu)