A szemtanúk hiteles vallomása

„Aki hisz a Fiúban, annak örökélete van...” 

(János ev. 3:36.)

Számos olyan történetet hallunk a múlt eseményeiből, amelyek csodálkozással töltenek el, olykor pedig a meglepő, váratlan fordulatok szinte kétséget ébresztenek bennünk az elhangzó történet valóságát illetően. Ezért fontos az események alapos vizsgálata. Világszerte mindenütt erősen megnőtt a személyautók száma. Naponta hallunk autós balesetekről, ahol a vizsgálatot vezetők szemtanúkat keresnek, akik hitelesen beszámolhatnak az eseményekről. Rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a Bibliában olvasható leírások nem véges emberi elme által kitalált „meséket” örökítenek meg, hanem élő emberek által látott és megélt eseményekről tudósítanak bennünket. Az Örökkévaló személyének végtelen voltát emberi értelmünk nem tudja felfogni, megmagyarázni, hiszen Istentől kapott képességeink csak e földi életre korlátozódnak. Isten viszont adott az ember számára egy olyan eszközt, amellyel az ember „Isten-ismerethez” juthat. Ez az egyetlen út, amelyen keresztül az Örökkévalót megismerhetjük, a hit. Ennek az eszköznek elengedhetetlen fontosságát maga a Biblia így fogalmazza meg: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni, mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik.” (Zsidók 11: 6.) Nagyon fontos tudomásul venni, hogy a Sátán is tudja azt, hogy a hit eszközét Isten ajándékozta nekünk, hogy Őt megismerjük, és így a hit által nyerhetjük el az örök élet kegyelmét. Nos, azért vannak az ateisták borzalmas helyzetben, mert őszinte Istenhit nélkül a Sátánnal lesznek együtt a végnélküli örök kárhozatban. Az is világos, hogy a véges emberi elme a kárhozat borzalmait sem ismeri. Ezt a tényt ragadja meg a Sátán, kitaszítja az embert a hit világából, és akiknél sikert arat, fájdalommal fognak majd késői könnyeket hullatni. 

Kedves nemzettársaim! János apostol evangéliumát azzal indítja, hogy „Kezdetben volt az Ige, aki Istennel együtt volt, és maga is Isten volt. Itt János egyértelműen Jézus Krisztusra utal, aki az Atyával teljes egyetértésben, emberi testben eljött e földre, hogy elvállalja a bűnre kimondott halálos ítélet elszenvedését. Alapvető fontoságú tudni, hogy a bűn olyan nagy bántalmat jelent a tiszta mennyei világ számára, hogy csak isteni vér tudja a bűn szennyét az emberről lemosni. Nos, a sátáni csalás ott van, hogy sokan „beveszik a hazugságot”, hogy a bűntől való megtisztulást bizonyos szentek közbenjárására, vagy a „tisztítótűz” révén meg lehet nyerni. Ez ravasz ördögi hazugság. Ezzel sohasem próbált Jézus Krisztus bennünket megtéveszteni, a Bibliában sehol nem lehet erről olvasni. A Megváltó értünk vállalt halálának kétezredik évfordulója közeledik, ami azt jelenti, hogy a földi idő utolsó szakaszában vagyunk. A végzetes „mélyre süllyedés” az emberi világban egyre határozottabban jelzi számunkra a „véghez” való közeledés valóságát. Azt viszont az Ige világosan elmondja, hogy mielőtt a földi történelem vége bekövetkezne, a megmentés evangéliumát hirdetni kell, mert senki sem hivatkozhat a végítéletkor arra, hogy „én sohasem hallottam arról, hogy a Messiás Jézus halt meg a golgotai kereszten helyettem, megmentésemért”.  Ezért fontos, hogy minden hívő ember vegye tudomásul, mielőtt Jézus Krisztus visszatért az Atyához, a mennyei dicsőségbe a tanítványokra bízta az evangélium örömüzenetének további hirdetését. Jézus kimondta: „És lesztek az én tanúim, elmenvén, tegyetek tanítvánnyá minden népet, én pedig veletek leszek minden napon a világ végezetéig.” Mindezt a nagy visszatérés hiteles fül- és szemtanúi örökítették meg számunkra a Szentírásban!

Drága magyar testvéreim! Véges emberi elménkkel nem tudjuk felmérni Isten szeretetét, amit hajlandó volt Szent Fia által megtenni értünk. Ézsaiás ezt írja Róla: „Kihez hasonlíthatnátok engem, tekintsetek föl a magasba és nézzétek, ki teremtette az ott levőket? Előhívja seregüket szám szerint, nevén szólítja mindnyájukat. Döbbenetes hatalom, a csillagmilliárdokat is nevén szólítja, olyan hatalmas és erőteljes, hogy egy sem mert hiányozni.” (Ézsaiás 40, 25–26.) Az ember sokszor, hasonlít a kisgyermekhez, aki korán kapott nagy ajándékot, és nem tudja felmérni értékét. Az Ige világosan fogalmaz: Isten úgy szerette e világot, benne a magyar népet is, hogy kivételezés nélkül, Jézus vére értünk is folyt a golgotai kereszten. Zengjük hát boldogan! „Jézus karjára bizton hajtom fejem le én, abban találom üdvöm, ha nyugszom hű szívén.”

Bátkai Sándor