Ft. Groza Dániel megtartotta ezüstmiséjét

Amit azt a Hitélet rovatunkban is közöltük, a kisjenői római katolikus templomban vasárnap 17 órától tartotta ezüstmiséjét ft. Groza Dániel plébános. Az ünnepélyes szertartásra a felvirágozott feszület nyomában 17 pap és egyházi méltóság vonult, köztük msgr. Johann Dirschl püspöki helynök, ft. és ns. Király Árpád marosi főesperes, ft. és ns. Pál József Csaba hegyvidéki főesperes, az arad-kerületi katolikus papság, nt. Módi József, az Aradi Református Egyházmegye esperese és nt. Papp József erdőhegy-kisjenői református lelkipásztor.

Az ünnepelt, illetve a templomot megtöltő hívek tiszteletére Molnár Erzsébet óvónő adott hangot Mécs Károly Vadócba rózsát oltok című költeményének. Utána Mosoni János főgondnok, az egyháztanács elnöke köszöntötte ezüstmiséje alkalmából ft. Groza Dániel plébánost, akinek a további szolgálatához, Istentől hitet, erőt, egészséget kért.

Az ünnepelt meghatódva mondott köszönetet a kedves szavakért, az egyházi elöljáróknak a megtiszteltetésért, a nagyszámú híveknek a jelenlétért. Amikor az ezüstmiséjére készült, szándékosan várt vasárnap reggelig, hogy a Szentírást kinyitva, elolvassa az Úrnak hozzá szóló üzenetét.

Azt olvasta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet”. Hálát akar adni az ezüstmisén a Jó Istennek, amiért megtalálta a hozzá vezető utat. Ezen 25 éve indult el ifjú papként, és ahogy a primíciás szentmisén is fogadta, „Ő általa, Ővele és Őbenne”. Vagyis Jézus által, Jézussal és Jézus hitében akar élni és szolgálni. Hogy mit hoz a jövő, nem tudja, de bízik benne, hogy ezentúl is Jézussal folytathatja életének az útját. A hívektől azt kérte: imádkozzanak érte, hogy velük összefogva, szeretetben alkossanak egy összeforrt közösséget, ahol közösen élhetik meg Jézus tanítását: „ahol ketten-hárman összegyűltök az én nevemben, én is ott vagyok!”

Ünnepi szentbeszédében ft. és ns. Pál József Csaba hegyvidéki főesperes kifejtette: nagy megtiszteltetésnek, Isten különös kegyelmének tekinti, amiért együtt ünnepelheti ezüstmiséjét Groza Dániel paptestvérével, aki a felszentelése után, ezelőtt 25 évvel Resicabányán kezdte a papi szolgálatát. Az együttszolgálás, az együtt töltött évek, kedves emlékekként élnek a szívében. Ma azért van itt, hogy együtt ünnepeljen vele, együtt adjanak hálát Istennek. Hála a hitért, a papságért és a szolgálatért. Ami a hitet illeti, olyan korban került a teológiára, amikor sokan azt mondták: még néhány év, és megszűnik az egyház, de a személyes hit ilyen estekben is képes bátor lépéseket tenni. Ilyen helyzetben is képes megrázni, megrendíteni bennünket Isten kiválasztása és hívása. Ha ezt a megrendülést egy paptestvér képes a híveknek is átadni, azok is szembesülnek Istennel. Ez a kereszténység titka, a megrendülésből fakadó követés, a kiválasztott, a szolgálatra meghívott paptestvér ezt a hitet kapja Istentől. Ebben a hitben, belső meggyőződésből választotta a papságot Groza Dániel testvére is. Akinek Jézus Krisztus életének a központja, annak a papság nem más, mint Jézus ajándéka. A papság egyenlő Jézus szolgálatával, másokért, az egész közösségért élni. A történelem során az emberek általában közösségekben éltek, mert úgy sokkal nagyobb esélyük volt a megmaradásra. Ezeknek a kis közösségeknek az egyházközségek élő sejtjeinek kell lenniük. A pap nem házas, de nem is egyedüllétre hivatott, hanem közösségben, a közösségért élő ember, mert aki nem él közösségben, közösséget sem tud építeni. Megköszöni Istennek, amiért ilyen csodálatos papi közösségben és Isten népének a közösségében élhetnek. De azért is hálát adott Istennek, amiért az elmúlt 25 évben Dániel testvért is megtanította nemcsak közösségben élni, hanem szerető és megtartó keresztény közösségeket építeni is. Ehhez kérte neki továbbra is Isten jóságos kegyelmét és szeretetét.

A továbbiakban msgr. Johann Dirschl püspöki helynök köszöntötte a jubiláló Groza Dániel paptestvért, akinek az eddigi szolgálatáért köszönetet mondott, de Istennek is megköszönte az iránta megnyilvánult kegyelmet, jóságot. A továbbiakban tolmácsolta Excellenciás Roos Márton megyés püspök üdvözletét és köszönetét, akinek a hálája jeléül átnyújtotta az ezüstmisés oklevelet és emlékérmet.

Az ünnepelt, ft. Groza Dániel plébános megköszönte a vikáriusnak, illetve általa a főpásztornak a méltatást, ugyanakkor köszönetet mondott az ünnepélyt megtisztelő paptestvéreknek és a híveknek. Távollétükben is megköszönte a szüleinek az áldozatot, amivel elindították a papi szolgálat útján. A lélekemelő szertartás végszavában a híveket a parókia udvarán megtartott agapéra, míg a paptestvéreket és a vendégeket az ifjúsági ház nagytermében adott, közös vacsorára hívta.