Gizella szentté avatása magyar államérdek!

Vasárnap a Szent Gizella tiszteletére felszentelt arad-gáji római katolikus templomban 12 órától rendhagyó búcsúünnepséget szerveztek, ugyanis az ünnepélyes szentmisén ft. Sándor Tivadar plébános és ft. Sándor Balázs kórházlelkész mellett csupán a kántor vett részt, miközben a hívek Facebookon követhették a szertartást.

Amint ünnepi prédikációjában ft. Sándor Tivadar plébános kifejtette, Vajk megkeresztelkedése után István és Gizella egybekelése szerelmi házasság volt: a 14 éves fiú és a 11 éves leányka egymásba szeretett – olvasható Adalbert püspök és szerzetes kísérője, Bonifác elbeszélései, Bonifác portrérajzai nyomán.

A házasság gondolatát plántáló püspök kitartó közvetítése, a mindent elsimító hercegné és fiai, a nász tervét a jövő békéjének garanciájaként fogadó magyar vezérlőfejedelem és a nászt egyengető Sarolt fejedelemasszony megtörték a magyarok és az egész világot gyűlölő II. Henrik tiltakozását.

Így aztán leánya, Gizella, a gandersheimi kolostorban apácaéletre készülő bajor hercegkisasszony és a fejedelmi cím örökösének számító magyar hercegfi, István házasságot köthetett.

A két gyermek fényes kézfogóját a scheyerni kápolnában tartották, 995-ben. A hercegi székhelyből, Regensburgból a mintegy 100 kilométernyi utat lovon és kocsin tették meg a scheyerni bencés kolostor udvaráig. Ottó császár nyújtotta oda a magyar hercegnek unokahúga kezét, és maga Adalbert püspök celebrálta jegyfogadalmukat.

Gizella – bármennyire is lenyűgözte István –, mégiscsak fájó szívvel vett búcsút édesanyjától, aki tanácsok özönével bocsátotta útjára lánykáját. Némi megnyugvást jelentett a kisszámú, de bölcsen összeállított kísérete, valamint

István herceg rendíthetetlen nyugalma, törődése, kedvessége. Szorongása is oldódott, amikor a magyarok földjére érkeztek, és a rettegett Sarolt a világ legszeretőbb anyjaként ölelte magához. A kora és betegsége ellenére is délceg vezérlő fejedelem, Géza pedig úgy fogta két kezébe kis kezét, mintha melengetné.

Sarolt édes gyermekeként vigyázott Gizellára. Veszprémi birtokát és a várban lévő palotáját nyomban átadta menyének, és magyar kíséretét közösen válogatták össze.

Géza vezérlő fejedelem 997. január 31-én bekövetkezett halála megtörte a belé mindvégig szerelmes hitvesét, Saroltot, aki ennek ellenére, eredményeik hív őrzőjeként, nem adta búnak fejét. Védenie, óvnia kellett a vezérlő fejedelmi státuszt! Az atya örökébe lépő egy szem fiukat segítenie kellett a vezérlő fejedelmi uralom gyengülését feltételező, nyomban támadó törzsfővel és támogatóival szemben.

István, a törzsfők többsége révén már pajzsra emelt vezérlő fejedelemként, hitvese, Gizella hímezte két szent – Szent György és Szent Márton – zászlaja alatt legyőzte Koppányt. Néhány békés év következett. Gizella, anyósa, Sarolt pártfogása és férje, István féltő-óvó rajongása mellett vált érett hölggyé, a vezérlő fejedelem okos, mi több, bölcs uralkodótársává. Közben jöttek a gyerekek is: a család legnagyobb örömére elsőként fiú, aki az Ottó nevet kapta, a császári unokatestvér iránti tisztelet jeléül. Még nem ért vissza a pápai zsinatról Asztrik püspök, amikor 1001. május elején megszületett Bernát herceg.

A gyermekágyat ki sem fekvő ifjú fejedelemasszony már talpon volt: karján újszülött fiacskájával és a már tipegő Ottó herceg kezét fogó férjével illett fogadnia az érkező Asztrikot.

Európa-szerte kitüntetett figyelemmel kísérték a legnagyobb valószínűséggel

István koronázásával a keresztény világ egyik legnagyobb egységes nemzete lettünk, egyetlen koronás uralkodó fősége alatt!

Európa-szerte mintaként szolgált az egyre nagyobb és nagyobb kizárólagos királyi fennhatóság alá kerülő ország korszerű irányítása, szervezése, a római katolikus hit terjesztése, katedrálisok, templomok építtetése, az egyház intézményesítése révén. Közben boldogságot jelentett gyermekeik születése, ami nem tartott sokáig, mert több kisdedük és kamasz fiuk, Ottó, majd a 1031-ben a 24 éves Imre fiuk elvesztése miatti anyai és apai szívszakadás következett.

Életüket belharc, megint gyermekszületés, gyermekeik gondozása, neveltetése, birtokügyek vitele, országrészt sújtó járvány megállítása, aszály, szél és víz pusztította országrészek élelmezése, édesanyjuk és édesapjuk halála árnyékolta be. Ezt követően külső támadások elhárítása, a trónörökösként nevelt kamasz fiuk halála, újabb belharc, törvénykezés, hittérítés, átvirrasztott éjszakák, töprengéssel teli napok következtek. Ugyanakkor lelki sérülések, harcok, utazások, tárgyalások, a lelkiismeret parancsai, megfelelés a nép elvárásainak, az imádott hitvessel való oly ritka találkozások jellemezték életüket. Többször bejárták országukat, leveleket írtak, szegényeket támogattak. Gizellát Passauban a niedernburgi templomban helyezték örök nyugalomra, hamvai még ma is ott nyugszanak.

Gizella élete az engedelmesség, a megértés, a türelem, a szeretet, a gyermek, a hitves, az édesanya, a királyné helytállása – oly sok munka, öröm és bánat, szenvedés, küzdelem közepette telt el.

Az első magyar királyi pár egymással, a gyermekeikkel, a családjukkal, az alattvalóikkal tanúsított viselkedése példaadó volt és marad!

Gizella egybekelésük pillanatától nemcsak hites ura és saját haláláig, de még a Mennyei Atya országában is hű társa férjének, szerető anyja gyermekeiknek, gondos, kegyes, alázatos szolgája országunknak, népünknek.

Férjét, István királyt és fiukat, Imre herceget, a Csanádi püspökség püspökét I.

László királyunk 1083. augusztus 20-án oltárra emeltette, szentként tiszteljük őket.

Gizella királynét nem avatták sem boldoggá, sem szentté!

Ennek ellenére, már életében, és azt követően egyre szélesebb körben szentként tisztelték. E hagyomány nyomán ajánlották a templomunkat építtető minorita testvérek 161 évvel ezelőtt Szent Gizella oltalmába.

Sajnos, a liturgia sajátos magyar részébe, a magyar propriumba az ünnepe még nem került be. 1975 áprilisában a passaui püspökség beadványban kérte a Szentszéket engedélyezze saját könyörgés használatát a Gizella királyné névünnepe, halálának napja alkalmából tartott szentmiséken. Válaszában a rítuskongregáció elnöke ,,Sancta Gisela” néven említi.

Gizella királynénk élete fedhetetlen és nagyszerű, a Kárpát-medencében élő magyar nemzet érdekeit szem előtt tartó, értük élő és munkálkodó teremtés nem állt országunk királya mellett, de királynőként sem találunk még egy hozzá hasonlót!

Szentté avatása nem a Római Katolikus Egyház belügye, hanem államérdek!

„Szent hitvese, szent testvére, szent anyja, miért ne lenne már Gizella szent?” – írta Carl Anton Seyffert 1772-ben. Ehhez egyetlen aktus, az oltárra emelés hiányzik – zárta a dr. Faltin Erzsébet A Királyné című monumentális munkájából ihletett ünnepi prédikációját ft. Sándor Tivadar plébános. Őt a búcsúi szentmise celebrálásában az öccse, ft. Sándor Balázs kórházlelkész segítette.

A koronavírus-járvány miatt rendhagyó, hívek nélkül megtartott, a Facebookon közvetített, lélekemelő búcsúi szentmise a pápai himnusz, illetve nemzeti imánk és a székely himnusz megszólaltatásával zárult.