Krisztusban szeretett testvérek! A tavaszi rügyfakadás és a virágyó természet valóban csodálkozással és a téli ridegség után ünnepélyes jókedvel és jó kedéllyel tölt el minket, de távolról sem ez példázza a „Feltámadás” csodáját. Több a feltámadás, mint a természet ébredése és több mint a napsugár simogató melegsége. A feltámadás az igazi élet ajándéka és öröme Krisztusban. Bár csodálatos látni tavasszal azt, hogy újból rügyeznek a fák és színekbe öltöznek a virágok, de az elhalt fa rügyezik-e és virágoznak-e az elfagyott virághagymák? Önkéntelenül is azt válaszolnánk, hogy ami halott az halott! Fa, fű, virág, és minden élet, maga az ember is ez alá a törvény alá van rendelve. Amiben nincs élet, az halott. De a „Feltámadás” éppen a halálból fakadó életnek a Krisztusi csodája, hogy ami meghalt is él: „Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” János 11, 25–26.
Jó kérdés, nagyon jó a kérdés. Hiszed-e ezt? Hiszed-e húsvét ünnepén, hogy Krisztusban élet van, mégpedig a halálon is győzedelmeskedő élet? Hiszed-e, hogy Krisztus a te üdvösséged? Hiszed-e, hogy annyit érsz az istennek, hogy engedte az ő Fiát meghalni érted? Hiszed-e, hogy a „Feltámadás” a te ünneped! Szép verőfényes tavaszi napokon még szebb ez az ünnep, mintha a természet is az Istent dicsérné, és mintha a madarak is a feltámadás Krisztusi csodáját hirdetnék. Szeretem hallani a templomba hívó harangok kongását-zsongását és belélegezni a templom ünnepi levegőjét, miközben a gyülekezet közössége is mintha egy nagy lélegzetvétel volna. És tudom, hogy Krisztus ott van az életünkben, keres bennünket, hogy elmondja: „... én élek, ti is élni fogtok”. Jn 14, 19.
Húsvét ünnepén minden templomban a lelkész a feltámadás evangéliumát hirdeti, és várja a híveket, hogy együtt ünnepeljék ezt a csodát. Öltöztesd a lelked ünneplőbe és Krisztusban nyerd el az örök életet. Áldott húsvéti „Feltámadás” ünnepet!
„Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.” Ef 5, 14.
Bódis Ferenc esperes
Hozzászólások