Majláthfalván harmincnyolc fiatal részesült a bérmálás szentségében

2016. július 24-én, vasárnap (pontosan ugyanakkor, mint 11 évvel ezelőtt is) a Szentlélek külön szentségében részesítette a vikárius úr, Dirschl Johann atya a 37 hazai +1 vendégjelöltet Majláthfalván. A szentmise elején a bérmálkozók és a bérmaszülők nevében köszöntötték a püspök úr követét. Miután az igeliturgia a szokásos módon zajlott, elkövetkezett az a mozzanata a szertartásnak, melyben megtudhattuk, hogy a bérmálkozók kellő módon felkészültek-e szellemileg és lelkileg (a szentgyónás által) a Vigasztaló befogadására. Mielőtt azonban a jelöltek egyenként is részesültek volna a krizmával való felkenés által a megszentelésben és megerősítésben, a vikárius úr néhány tanulságos történettel próbálta rádöbbenteni a bérmálásra készülőket, valamint a szép számban összegyűlt híveket, jelenlevőket a keresztény nagykorúság szentségének fontosságára. Megtudtuk, hogy a bérmálás olyan, mint egy kincs, mely mindenkiben el van rejtve a Bibliába – akár egy autókulcs az érettségiző fiúnak –, aki ezt csak később, talán túl későn fedezte fel. Ezután következett minden jelölt számára az a pillanat, amikor immár másodszor jelöltettek meg eltörölhetetlen jeggyel a keresztség után.  A szentmise végén a bérmálkozók megköszönték, hogy immár hivatalosan is megerősödtek a Szentlélek ajándékaiban, akár első pünkösdkor azok, akik imában várták a harmadik isteni személy leszállását az Utolsó Vacsora termében. A hála jeleképpen egy szép fafaragványt adtak át a helynök atyának, mely a majláthfalvi templomot ábrázolta. Immár felnőtt keresztényként vonultak ki a szentmise végén azok, akik jelöltként vonultak be. Talán bátrabbak, tudatosabbak lettek, olyan keresztények, akik a szeretet fegyverével szembe tudnak majd nézni egy agresszív invázió veszélyével. Adja a Szentlélek Úristen, hogy jó, példaadó katonái lehessenek Krisztusnak, irgalmasan, ahogyan a mennyei Atya.

Kép és szöveg:

Miklós Csabamajláthfalvi plébános