Összetartó közösséggé tenni a belvárosi katolikusokat

Ahogyan azt előzetesen hírül adtuk, az arad-belvárosi római katolikus plébánia egyházzenei lelki-szakmai napot szervezett december 10-én, szombaton 10 órától. A nap témája, az Egyház hivatalos istentiszteleti formája a zsolozsma volt, amelynek a bevezetésében elvégezték a Laudest, vagyis a reggeli imát. A továbbiakban a zsolozsmának a részletekre menő ismertetésében Tankó László karnagy-kántor lenyűgöző egyházzenei, de egyházelméleti ismeretekről is tanúbizonyságot tett. Ennek során, a Magyar Értelmező Szótárt is igénybe véve, a mintegy 30 főnyi hallgatóságát bevezette a zsolozsma (szláv eredetű magyar szó) elnevezéseibe. Megismerhettük az Officium divinum (isteni szolgálat), a Horare canonicae (kánoni hórák), Liturgia Horarum (az órák liturgiája) és a Breviárium (rövidített papi imakönyv) elnevezések részleteit. Ugyanakkor megismerhettük a zsolozsma keleti (bizánci, szír, örmény stb., illetve a nyugati (abrozián, beneventán, mozarab stb., a római monasztikus (bencés és ciszterci), a római szekuláris (órómai, egyházmegyék és tridenti) jelentését. Az egyházmegyék kategóriájában a mainzi, a kölni, a salisbury, a prágai és az esztergomi zsolozsma-fajtákat. Ugyanitt megtudhattuk, hogy a szerzeteseknek naponta hányszor illik zsolozsmaórát tartaniuk a Laedus (hajnali), a Prima (munkakezdő 6 órai), Tertia (9 órai), Sexta (déli 12 órai), Nona (3 órai), a Vesperas (alkonyati), a Completitorium (elalvás előtti), illetve a Vigília (Matutinum, éjszakai) alkalmak között.

Zsoltáréneklés, elemzés

A továbbiakban, ugyancsak az értelmező szótárra alapozva kielemezték a legszebb karácsonyi zsoltároknak az értelmét, a megfogalmazott üzeneteit, himnuszokat énekeltek. A kávészünet után p. Blénesi Róbert plébános, minorita házfőnök is kifejtette az elhangzottakkal, illetve a maga szerzetesi tapasztalataival kiegészített véleményét: szerinte nem az a fontos, mi vitt rá egy fiatalt a szerzetesi fogadalomtételre, hanem az állhatatosság, amivel megmarad a rendnek a szolgálatában. Vagyis nem az a fontos, ami a kolostorba hozza, hanem az, ami ott megtartja. Az Istennek ajánlott életet csakis csendben elvonulva, elmélkedésben elmerülve lehet megélni, a legfelsőbb lény, Isten dicsőítésében.

A közös ebéd után a szeptember óta, hetente énekelt zsoltároknak a vetített filmek alapján történő értelmezését, magyarázatát végezték.

Amint érdeklődésünkre Tankó László karnagy-kántor elmondta, tavaly, adventben kezdték el a zsolozsma tanulmányozását, amikor is nagyváradi előadót hívtak. Ezúttal is hívtak egy előadót, az viszont objektív okok miatt nem tudott eljönni, ezért maga volt kénytelen beugrani. A zsolozsmázásnak van egy adventi, illetve egy nagyböjti lelki tartalma. Miután az adventi lelki részen túl voltak, délután a gyakorlati rész következett, amikor zsoltárokat énekelve, elemezték azokat. Ugyanakkor megmagyarázták, hogy az éjféli misén miért éppen az a kezdőének, ami? Azért, hogy a hívek megérthessék: ezek nem a kántor kénye-kedve szerint, hanem egy régi hagyomány alapján történnek.

A szombati egyházzenei, lelki-szakmai nap zárásaként 17 órától gyertyagyújtással egybekötött énekes vesperást végeztek a templomban.

A szervezők a második alkalommal megtartott egyházzenei, lelki-szakmai nap megszervezésével adventi hagyományt kívánnak teremteni, ahova minél több hívet várnak. A magyar egyházzenei, egyházelméleti ismertetéssel, elemzéssel fűszerezett, gyakorlati énekléssel, imádkozással egybekötött program nem titkolt célja erős, összetartó közösségé kovácsolni az arad-belvárosi római katolikus magyarságot.

Az összefogás szép példái máris megmutatkoznak, hiszen a jövő nyár elején esedékes első szentáldozás felkészítőjére eddig nem kevesebb, mint 20 magyar gyermeket írattak be. Hihetetlen haladás ez a 8-10 évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva, amikor is János atyának a magyar közösség tudatos rombolására kifejtett missziója következtében egyetlen magyar első szentáldozó sem került Arad-belvárosban. Isteni szerencse, hogy akkor akadtak olyan emberek, akik nemcsak keseregtek, hanem tettek is e romboló misszió meggátolása érdekében. A valódi érdem azonban a mostani plébános-házfőnök és mindenes, Róbert atyáé és a Tankó László kiváló tudású és tehetségű karnagy-kántor által fémjelzett csapaté. Ők ugyanis rengeteg munkával, önzetlen szolgálattal és minőségi egyházzenével újra össze tudták fogni az arad-belvárosi magyar katolikus közösséget. További áldozatos munkájukon legyen Isten bőséges áldása és segedelme!