Szent György napja

A keresztény egyházak (a grúziai kivételével) ma, április 24-én ünneplik Szent György napját.

Szent György (270 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény mártír, akit hite miatt végeztetett ki Diocletianus császár. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri, egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország (például Anglia, Portugália, Szerbia, Görögország) és város (Barcelona, Moszkva, London, Isztambul, Genova stb.) védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek.

A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanút tisztel benne.

A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.), nagyon sok község, város Romániában például Sepsiszentgyörgy, Torockószentgyörgy) viseli nevét.

Európa nagy részén a nép körében Szent György napja ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának ideje. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. A napot alkalmasnak tartották a

kukorica, bab, uborka vetésére. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt, ehhez kötődött a határjárás, a határjelek megújítása. Szent György oltalma alatt történt a városi és falusi tisztújítás.