A „honlapon” a helyzet változatlan

A vénember konok makacsságával ügyködve, több iskolatörténeti újságcikkel, négy személyes levéllel gondoltam elérni, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium honlapján a „Despre Colegiul Csiky Gergely”összeállítás első 9 sora tisztább értelmet kapjon.

Ez a 9 sor az iskola történetének első 71 (1919–1990) évét érinti. Ez a 9 sor hiányos, pontatlan, hibás, méltatlan az intézet múltjához, annak tanáraihoz és diákjaihoz is.

A szövegen – első jelzésem óta két hónap telt el – mind a mai napig nem változtattak.

Nem tudom, hány románul olvasó érdeklődő ismerkedett ebből a forrásból az iskola történetével. Olyan sokan nem lehettek, de akkor is, amit pontosan lehet tudni, azt ne ismertessük hibásan.

„Istoricul școlii

 În clădirea construită din donațiile părinților maghiari activitatea de învățământ a început în anul școlar 1922-23. Între cele două războaie mondiale dreptul de publicitate al instituției a fost suspendat de mai multe ori, iar în toamna anului 1944 clădirea a fost transformată in spital de campanie. În anul 1959 școala a cuprins și o secție primară precum și o secție serală sub conducerea lui Gnandt János. În anii comunismului majoritatea membrilor de calitate al  corpului didactic s-a pensionat. În 1977 s-a instituit profilul de industriapetrolului. Tot atunci s-au introdus clasele IX-XII și cele profesionale în liceul, care din acelan conține și o secție cu limba de predare română.

Fondat și format în anul 1990 Colegiul Csiky Gergely etc...”

Legyen bár csak 9 a sorok száma, az alapítási év – 1919 – ne maradjon ki.

A tanítás az épületében az 1922/23-as iskolai évben nem kezdődött meg. Erről a tanévről keveset tudunk. Alkalmanként, egyik-másik osztályteremben éppen tarthattak órákat, de az átadás, az iskola felszentelése 1923. szeptember 23-án történt.

Az iskola épületét nem 1944 őszén vették igénybe katonai célokra, ez 1941 júniusában történt (német tábori korház). „Nyílván”, Aradon, a Kálvin utcai iskola épülete volt a célnak leginkább „megfelelő” objektum.

Az orosz hadsereg valóban 1944 őszétől használta az épületet, korházként, majd valamilyen komandatura otthonaként. A diákság csak az 1947/48-as tanévtől költözhetett be az alapos felújítást igénylő épületbe.

Az 1959-es év emlékezetes fordulópont az intézet életében, ekkor az 5-ös középiskolával való összevonás után két tagozatos lett az iskola. Az 1959/60-as tanévvel kezdődően (nem 1977-től) az épületben román osztályok is működtek. Elemi  iskolai osztályok korábban is voltak az épületben, egészen az 1960/61-es iskola évig. Az esti tagozat 1948–1981 között működött. Az aradi magyar estioktatás megszervezője, „atyamestere” valóban Gnandt János tanár úr volt. (Késöbb, már a Csiky Gergely Iskolacsoportban, még érettségizett egy-egy estis osztály – 1993, 1996.)

Az 1977-es év is fordulópontot jelent, de a kőilajipari szakot nem ekkor vezették be, ez 1982 őszén történt – 11-es ipari líceum –; 1977 szeptemberétől, egészen 1982 őszéig – öt tanéven át – a CFR Iskolacsoport megtűrt részeként létezett a Kálvin utcai iskola.

Zavaros a „s-au introdus clasele IX-XI”megfogalmazás. Csak a líceumi osztályok I–IV. elnevezését változtatták vissza IX–XI-re. Amint már az előzökben megjegyeztem, román nyelvű osztályok nem 1977-től, hanem 1959-től működtek az intézetben.

Ha a 71-évre csak 9 sor jut, akkor legalább a hibákat érdemes lenne kiküszöbölni.

Egyébként semmi újat nem mondtam. Ujj János monográfia értékű írásaiból és más közlésekből, a fennmaradt kevés írásos dokumentumból minden kiderül.

Az általám kért javításnál vannak fontosabb, az iskola jelenét és jövőjét döntően befolyásoló tennivalók, de a múltat jelentő hét évtized is megér egy harmincperces munkát.

A „90 éves az iskolánk 1923–2013”összeállításban pontos, világos, egyértelmű minden dolgozat. Ezért, legalább egy virtuális kozmetikát megérdemel a 115. oldal.

Az iskola nemcsak az 1923/24-es tanévtől viseli az „Aradi Római Katolikus Főgimnázium” elnevezést, hanem az alapítás évétől – 1919-től.

Bár „Az iskola igazgatói 1923-tól” táblázat a cím értelméből eredően csak 1923-tól ígér felsorolást, mégis – nagyon helyesen – Fischer Aladár neve mellett az 1921–1943 megjelölés áll.

Az intézetnek 1919 és 1921 között is volt igazgatója, Burián János személyében. Ebből a táblázatból az ő neve – az alapító igazgató neve – kimaradt.

                                                             *

Megszólalásomat remélem, nem tekintik kekeckedésnek, egyetlen középiskolánkról van szó! Egy jeles személyiség szülőházának pontos megjelölése is fontos közügy.

A fogadatlan prókátor bélyegét szívesen elviselem. Lelkiismeretem segít ebben.

És igen: „ceterum censeo”, a centenáriumot a 100. évben kell megünnepelni.