A liftesnéni

Normal 0 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Néni?Nem nekem.Jó, legyen asszony. Egyenes tartással, ősz hajjal.Itt megszakítom a történetet – a bosszantás szándéka nélkül –, majd folytatom.

***

Nemrégiben, egy szállodában, tanácstalanul álltam a lift csukott ajtaja előtt. Minden gombot megnyomtam. Hívtam, de a lift nem jött. A recepcióshölgyhöz fordultam.

– Ne a mutató, a hüvelykujjával nyomja!

Ez meglepett. Nyomtam. Most már a hüvelykujjammal. Csoda történt, nyílott a lift ajtaja. Mosolyogtam és Róna Tibor A pesti Vadember történeteire, Pécsi Sándor alakításaira gondoltam.

Azóta felnőttünk, az automatika, a digitálistechnika helyettesíti a liftes fiút, a liftes nénit.

***

Napi programom lett. Eljárok egy szanatóriumba.

Amikor első alkalommal nyomtam meg a lift egyetlen gombját s kinyílt az ajtaja, meglepődtem: egy kis hokedlin ősz hajú, fehér köpenyes hölgy ült, ő kezelte a liftet. Fogadta köszönésemet, majd tovább olvasta a praktikusan egy oldalnyira összefogott könyvet.

Így volt ez másnap és harmadnap is.

– Mit tetszik olvasni?

Azon a tájon a „mit olvas” nyersen hangzó kérdésnek számít. Így én is „tetszikeztem”.

– A zöld színű drágakőt.

A szerzőre nem kérdeztem rá, önkéntelenül befolyásolni „mertem” a liftes néni irodalmi ízlését:

– Tessék elolvasni Török Gyula A zöldköves gyűrűjét is. Jó könyv.

A következő napokra maradt csak a köszönés, egy kedves mosoly. Észrevettem, új könyvet olvas a liftesnéni.

Az nem lepett meg, hogy a lift csak a kezelővel együtt vehető igénybe, a betegek közül bármikor rosszul lehet valaki, érthető a fehér köpenyes kísérő jelenléte. A liftes asszony lelkes olvasókedve már inkább.

Legközelebb, amikor elköszöntem, olvasnivalót ígértem az irodalombarát liftkezelőnek.

Váltótársa fiatalabb, beszédesebb és kedvesebb. Ül, kezeli a liftet, szívesen vált néhány mondatot az „utasokkal”. Ő nem olvasott.

Nem sikerült megszereznem A zöldköves gyűrűt. Ígéretemet meg akartam tartani, becsomagoltam egy példány Prohászka Elvira Mátyás Anna–Rövidárut. Meglepődött, megköszönte.

– Olvasom. Érdekes könyv. Szokatlan nekem a regénybeli világ. Még egyszer köszönöm.

Ma délután – azonnal leültem és megírtam ezt a történetet – a kedvesebb és beszédesebb, a fiatalabb asszony kezelte a liftet.

Fogadta a köszönésemet, de nem volt mondanivalója a számomra.

Ült a székén, olvasott, a Mátyás Anna – Rövidárut tartotta az ölében.

 

/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}