Építők

Mostanában nem járnak jó idők az építőkre.

Volt idő Romániában a közelebbi múltban – az 1970-es–80-as években –, amikor lasszóval fogták az építőmunkásokat, kőműveseket, ácsokat, betonozókat, szerelőket, építőipari szak- és középiskolákban próbálták biztosítani az utánpótlást. A szakma felhígult, de az erőltetett ütemű, a külcsínre, a minőségre keveset, az olcsóságra annál többet adó építkezéseken többnyire nem is volt szükség aprólékos, minőségi munkát végző szakikra. Ezért néznek úgy ki országszerte az akkoriban épült tömbházlakások százezrei, ahogy kinéznek. Akkoriban, meg még azelőtt fordult az elő számtalanszor, hogy régi, szép épületek felújításakor a még megmaradt díszeket is leverték, egyrészt a nemtörődömség, a gyors és olcsóbb munka érdekében, meg szakember sem volt a felújításukra.

Manapság az építők nem arra panaszkodnak, hogy nem győzik, hanem ellenkezőleg: arra, hogy egyrészt nincs, illetve kevés a munkájuk, másrészt az állam azt is nagy késéssel fizeti ki, amit elvégeztek. Márpedig ez, figyelmeztet a romániai építők patronátusának elnöke, azzal a kockázattal jár, hogy csökken a hazai cégek versenyképessége, és azok nem lesznek képesek részt venni a 2014–2020-as időszakban európai pénzekből finanszírozott munkálatokban. Nem kizárt, hogy az eperszedők, orvosok, ápolónők után az építőcégek is külföldre irányuljanak – román építőmunkás, egyénileg, már így is elég dolgozik Nyugaton. Észak-Afrika, a Közép-Kelet, Kis-Ázsia, Oroszország, de akár Szerbia és Albánia is számításba jöhet, elméletileg. Nem kétséges azonban, hogy csak műszakilag jól felszerelt cégek rúghatnak, esetleg, labdába a nemzetközi tendereken, a felszereltséghez pedig pénz kell – vagy saját forrásból (ami kevés munka vagy kései fizetés esetén aligha jön össze), vagy bankhitelből, amihez viszont garancia kell. S akkor még nem is szóltunk a munkaerő képzettségéről, minőségéről – enélkül pedig ma elképzelhetetlen a bukás veszélye nélkül kiállni nemhogy az európai, de még az afrikai vagy albániai piacra is.

Amiben a hazai építők reménykedhetnek, hogy fellendülnek a hazai beruházások, vagy be tudnak sorolódni azokba a nagy külföldi cégekbe, amelyek már most uralják a nemzetközi piacot, s juttatnak egy-egy falatot a kisebbeknek is. Ha szerencséjük van…