Hazudni!

Kedden, szeptember tizenhetedikén volt hét éve annak a különös napnak, hogy anyaországunkban – ma is titokzatosnak maradt személyek és erők – kiszivárogtatták Gyurcsány Ferenc korabeli szocialista miniszterelnök saját hívei előtt tartott beszédét, melynek egyik mondata politikai szállóigévé vált, vihart, társadalmi felháborodást kavart, s végül Gyurcsány és a szocialisták bukásához, menesztéséhez vezetett.

A „hazudtunk reggel, délben meg este” szavak együttese minden bizonnyal bekerül a politológiai tankönyvekbe.

S nemcsak Magyarországon, hiszen a politika a világon mindenütt szerelmes a hazugságba.

Az már egy-egy ország civilizációs kérdése, hogy milyen hőfokú e szerelem.

Hét év eltelte után, persze, higgadtabban ítélkezhetünk az elhangzottak fölött: a gyakorlatilag már megkezdődött anyaországi választási kampányban még Gyurcsány korábbi hívei és fegyvertársai közül is sokan úgy vélik, hogy egy ilyen politikusnak semmi keresnivalója sincs a közéletben, de vannak olyan vélemények is, melyek szerint Gyurcsány annak idején tulajdonképpen bátor volt, le akart számolni a napi politikai hazudozásokkal, s abba bukott bele.

Hazai tájakra evezve egy biztos: Romániában még nem akadt olyan államférfi vagy politikus, aki beismerte volna korábbi és mostani hazudozásait, a mi politikusaink és államférfiúink magukat az igazmondás bajnokainak tartják, politikai ellenfeleiket viszont ordináré hazugoknak.

Miniszterelnökünk államfőnket, államfőnk a miniszterelnököt, a hatalmi elit az ellenzéket, az ellenzék a hatalmi elitet nevezi nap, mint nap nyilvánosan hazugnak, s mindezt hallva, az adófizető polgár csak fogja a fejét, s nem tudja kinek higgyen.

Illetve: kezd senkinek se hinni, ha eddig nem vesztette még el a bizalmát a politikában és a politikusokban, s félő, hogy azt is meg fogja gondolni, hogy elmenjen-e a következő választásokra, amivel viszont tovább csorbulna amúgy is gyengécske demokráciánk.

Amihez az is hozzájárul, hogy már a gomba módra szaporodó közvélemény-kutató intézetek és kft.-ék is kezdik elveszteni hitelüket, amióta, egyesek közülük, tisztelet a kivételnek, pártok megbízásából nem egyszer a megrendelő szájíze szerint teszik fel az utca emberének a kérdéseket, úgy, hogy a válaszok tömegmanipulációra lehessenek felhasználhatók.

Valamikor réges-régen minket az óvó néni még arra tanított, hogy aki hazudik, az lop is.

Igaza lett volna az óvó néninek?