Minek néznek minket?

Szeretek végiggyalogolni a Forray (Mețianu) utcán. Azért írom oda mai nevét is, mert tudom, hogy – sajnos – egyre kevesebben ismerik utcáink régi, magyar elnevezését. A Forray utcában mindig találkozom ismerőssel. Piacra menet, üres szatyorral a kezemben (a múltkor valahogy elveszítettem...), és visszafelé jövet, amikor már a finom házi tehéntúró, sajtos kifli, érett banán s az elmaradhatatlan csípőspaprika töltik meg a kezemben sorakozó, csíkos, kis nejlonszatyrokat. Szívesen megállok az ismerősökkel, váltunk pár szót; majdnem mindegyik megkérdezi, hogy vagyok, hogy érzem magam.