Mumus

Ismét fellángol a „magyar veszély” a románság számára. A Székely Szabadság napjának nagyméretű marosvásárhelyi megünneplése, majd a március 15-i megemlékezések, az 1990-es fekete március közelgő évfordulója felkorbácsolják a kedélyeket. 

Mindez azok után, hogy az RMDSZ nemrég lépett be a kormányba, ami a román többség számára azt jelenti, hogy a hatalom a magyarság kezére játssza Erdélyt, vagy legalábbis annak egy részét. Netán az agyonrettegett autonómiát is elhozza.

Kétségtelen, a székelyföldi ünnepségek során egyre gyakoribb az autonómia követelése, mondhatni a történelmi megemlékezés mellett az az összejövetelek első számú politikai üzenete.

A románság számára az autonómia továbbra is mumus. Igazi mumus, olyan, amilyet még senki se látott, nem tudja, miről is szól, de mindenki fél tőle, meg van győződve róla, hogy a megtestesült rosszat jelenti. Hiába az európai példák, a románság nagy része hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. Sőt, az utóbbi években román tollakból rengeteg cikket olvashattunk, melyek „elmagyarázzák”, hogy a magyarság tulajdonképpen nem is óhajt autonómiát, csak jobb életkörülményeket, s az autonómiát csak az önérdekű magyar politikusok találták ki figyelemelterelés céljából. Hiába a közel 150 ezer résztvevőt számláló tavaly őszi nagy székely menetelés! Egyszerűen elképesztő!

Nyilvánvaló, hogy a románság nagy részének fogalma sincs arról, hogy mit is jelent az autonómia, azért is tekintik akkora mumusnak. Számukra az egységes nemzetállam régóta elavult fogalma szent és érinthetetlen, mint a tehén Indiában. A románság csupán egy – kolozsvári központú – része támogatja az autonómiát, a többnemzetiségű Erdély autonómiája formájában.

Sajnos, a magyarság sincs teljesen tisztában a kérdéssel, legalábbis nincs összhang a székelyföldi tömbvidék, a vegyes lakosságú Partium és a dél-erdélyi szórvány között. Mi lesz utóbbi két kategóriával, ha mondjuk sikerül kivívni Székelyföld autonómiáját? Amelyből a tágabb értelemben vett Erdély magyarságának kb. fele maradna ki, éppenséggel a gyengébb és sebezhetőbb nemzetrészek! Félő, hogy a nagy autonómiapárti székely lendületben, illetve román ellenkezésben a részletek fölött gyakran elsiklanak, olyannyira, hogy néha már a lényeg sem látszik.