Pénzalapok

Ismét közel 31 milliárd euró vissza nem térítendő pénzalapokra számíthat Románia az EU-tól a következő 7 éves költségvetési ciklusban, mint 2007 és 2013 között?

Bukarest mindenesetre ezt reméli. De vajon Brüsszelből is hasonlóan látják-e a dolgokat, hiszen minden alku kettőn áll. Bukarest és Brüsszel viszonya ugyanis hűvös a nyári politikai események után.

A fagyos politikai viszonyt tetézi, hogy jelenleg az Európai Bizottság felfüggesztette az országunknak szóló pénzalapok jelentős részét. A lépés aligha meglepő, hiszen Románia teljesítménye azok lehívása terén nemcsak siralmas (bár az utóbbi három évben majd minden hónapban vagy az államfő vagy a kormányfő vagy egyik-másik miniszter a lehívások és százalékos arányuk növelésének fontosságát, mint célkitűzést hangsúlyozták – ha a tettek a deklarációkkal egyenes arányban álltak volna, már valahol 99 százaléknál tartanánk), de alapos a gyanú, hogy egy részüket le is nyúlták. Brüsszel pedig úgy látja, hogy a jelenlegi bukaresti kormánynak hiányzik a politikai akarata a csalások kiszűréséhez – ez a felfüggesztések hivatalos indoklása.

Amikor a teljesítmény és a korrektség terén súlyosak Románia kisiklásai, a következő 7 éves költségvetési ciklus pénzalapjának elosztásánál roppant hasznos lenne a jó politikai kapcsolat.

Milyen esélyei vannak az adok-kapok alkunak ilyen körülmények között? Mert a bukaresti hatalom például Schengen-csatlakozást, a nyugati munkaerő-piacok további megnyitását, vagy az EU-s pénzalapok változatlan szintjét szeretné elérni. Mit nyújt viszont cserébe? Az utóbbi időben inkább keresztbe tesz Brüsszel elvárásainak.

Megengedheti-e magának a szegény és elmaradott Románia, hogy sértett primadonnaként fordítson hátat Brüsszelnek, amikor kemény lobbi zajlik a tagországok eltérő érdekei és prioritásai között az EU-s pénzalapok elosztásánál.

Nem túl nagy luxus, amikor a tét Románia 7 éves fejlesztése?