Rendszerváltás

Nem ilyen új lovat akartak Temesvár hős város népfelkelői huszonnégy esztendővel ezelőtt, függetlenül attól, hogy forradalomnak ítéli-e meg később a történelem tettüket, vagy sem.

A 89-es történésekről előbb-utóbb csak ki fog derülni a teljes igazság, egyelőre se a belpolitikai, se a geopolitikai érdekek nem engedik meg, hogy legalább utólag megtudjuk, milyen eseményeknek is voltunk annak idején részesei.

Nem derülhet fény egyelőre az igazságra, már csak azért sem, mert sokan élnek még azok közül, akik fő-, vagy mellékszerepet játszottak a nagyhatalmak által is pártolt és tán szervezett eseményekben, melyek eredeti célkitűzéseit sikerült eltéríteni.

Mégpedig olyan ravasz ügyességgel, hogy valódi gyors rendszerváltás helyett olyan ál-rendszerváltást hajthattak végre, amelyben a hatalom a kommunista diktatúra első számú nomenklatúrájától a másod-, és harmadszámúhoz mentődhetett át, amely rátehette a kezét a nemzeti vagyon nagy részére is, látszatra immár törvényes, demokratikus úton.

Nem véletlen, hogy még az egykor gyűlölt szekuritáté, Kelet-Európa legkegyetlenebb és legnagyobb hatalmú elnyomó szervének egykori tisztjei, verőlegényei és besúgói közül is sokan fontos szerepet vállalhattak az új romániai vadkapitalizmus megteremtésében úgy is, mint újdonsült politikusok, úgy is, mint a privatizációs manőverekkel meggazdagodott kapitalisták, kompromittálva ezzel a rendszerváltás egészét.

Történhetett volna mindez másként is, de a történelemben nincs visszaút. Nincs értelme annak, hogy visszamenő szcenáriumok alapján próbáljuk elképzelni, „mi lett volna ha” alapján, hogy miként fejlődhetett volna Románia, ha huszonnégy évvel ezelőtt nem lopták volna el népétől a forradalmat.

Még szerencse, hogy teljes egészében nem tudták ellopni. Nem engedte a NATO és az Európai Unió.

Az első a térség békéjének, a második Európa gazdasági fejlődésének érdekében gyakorolt nyomást az országra, s kénytelen gyakorolni továbbra is.

Mindaddig, amíg nem születik és nem kerül hatalomra Bukarestben egy olyan politikai osztály, amely vezető funkcióját nem saját érdekében használja.