Sikerpropaganda

Az eurózóna, mondják az elemzők, az idei második negyedévi szerény fellendülés után a harmadikban visszaesett – igaz, csak picikét, de mégis, főleg a gyengébb német és francia teljesítmény miatt. 

Márpedig a nagy válságból való kilábalás-féle után a várt és kívánatos a folytonos növekedés lenne, akkor is, ha éppencsakhogy. És amikor ezt mondjuk, haza is beszélünk – mert ha az eurózóna, globálisan, stagnál vagy visszaesik, az nekünk is rossz. A propaganda mondhatja, mondja is, hogy az ország évekig tartó szenvedés, megszorítások után kezd kilábalni a válságból, de arról szó sem esik, hogy mindez elképzelhetetlen volna az általános válság enyhülése nélkül.

A csütörtökön a kormány által elfogadott, a parlament elé terjesztendő (és minden bizonnyal megszavazásra kerülő) 2014-es költségvetés a hazai sikerpropaganda szerint „az állampolgár büdzséje, egy beruházásra alapozott költségvetés”. Az állampolgárokénak valószínűleg azért mondják, mert jövőre újból emelkedik a minimálbér (az idei után, amikor 690 ezer embernek emelték meg valamivel a gyalázatosan kicsi fizetését), s a történelemben először lesz a minimálbér 200 (pontosabban 202) euró, mint ahogy az átlagnyugdíj is picikével 200 fölé ugrik. Egyébként jövőre érjük el – végig kormányforrást idézünk! – a történelem eddig legnagyobb bruttó nemzeti össztermékét (PIB): 140,5 milliárd eurót, azaz 658,6 milliárd lejt. És a deficit – azaz a költségvetési bevételek és kiadások közötti különbség „mindössze” -14,7 milliárd lej, ez is a legkisebb az Unióba való belépés óta. Látványosan csökkent idén az infláció – 4,95 százalékról az év végéig várható 1,8-ra – a jövő évi büdzsé ugyan ennél nagyobbal számol (2,4 százalékkal), ami azonban a 2,2 százalékos gazdasági növekedés mellett tűrhető. És ne feledjük el, hogy jövőre, ugye, a rezidens orvosok, gyógyszerészek havi 150 eurós juttatást kapnak, s a kezdő tanerők fizetését is emelik 10 százalékkal.

Az említett, euróban számolt összegek természetesen nem azt jelentik majd, hogy Románia jottányit is előrelép az uniós nemzetek sorában az átlagbért, átlagnyugdíjat, kezdő tanári vagy orvosi fizetést tekintve, de hát ez más kérdés, most a téma a hazai, „beruházásra alapozó” büdzsé, ami 2014-ben 40 milliárd lejt jelent. A PIB 6%-át – éppen annyit, mint amekkorát jobb helyeken az egészségügyre és a tanügyre. De attól mi még sajnos, nagyon messze állunk.