„Utálom ezt a kort”

Minden csak volt: ma nincs semmi.

Lenni?

Kell az ördögnek ma: – lenni.

Minden csak volt, ma nincs semmi.

(Ady Endre)

Le merném fogadni (némileg tisztességtelenül, a klasszikus szabályokkal ellentétben – nem illik olyasmire fogadni, amit biztosan tudunk –, hogy Alain Delon nem ismerte a magyar költőzseni sorait és gondolatát, amelyet egyébként bizonyára előtte is már többen megfogalmaztak elmúlt korokra és az éppen aktuális jelenre vonatkozólag.

Most a francia, kitűnő, sok szempontból vitatható életű, többek között nőügyeiről elhíresült színészről van szó, bár napjainkban (a mögötte álló kilencven-valahány filmje dacára) már kevesebben ismerik nevét, mint mondjuk, 30-50 évvel ezelőtt.

Úgy gondolom, ma, életének 83. évében (1935 novemberében született), filmes pályafutásának 60. évfordulóján eléggé jelentős személyiség ahhoz, hogy véleményét meghallgassuk. Azt nevezetesen, amit a Paris Match nevű francia lapnak elmondott: sajnálkozás nélkül fog meghalni, mert utálja a kort, amelyben élünk.

Aki ilyet mond, bizonyára megkeseredett ember.

Pedig, tudtommal, nincsenek különösebb egészségi, pláne anyagi gondjai, az öregséget pedig, tetszik, nem tetszik, el kell(ene) fogadni a maga nyűgeivel együtt. Csakhogy Delon nem ezeken kesereg: „Nincs többé tisztelet, nincs adott szó. Csak a pénz számít. Egész nap csak a bűnözésről hallunk. Tudom, hogy sajnálkozás nélkül hagyom majd itt a világot” – mondja az MTI által idézett interjúban.

Mintegy ráadásként az annak idején fölötte (korához képest ma is) sármos férfi, a női nézők egykori kedvence arról beszélt: nőben hiába keresi, nem találja az igazit, aki elkísérné őt a végsőkig – pedig lennének jelöltek.

Ez utóbbi kijelentéséről némi joggal mondhatnók: benne is kereshetnénk a hibát. No de a „Nincs többé tisztelet, nincs adott szó. Csak a pénz számít” véleménnyel mit kezdjünk?

Legalább annyit, hogy elgondolkozzunk fölötte.

-r -a