2,3-2,5%-os GDP-prognózisból indulnak

A 2012-es költségvetés felépítéséről szóló készenléti megállapodást kiértékelő, jövő héten kezdődő tárgyalásokon 2,3-2,5%-os gazdasági növekedéssel számolnak, és a GDP 3%-a alatti költségvetési deficitből indulnak ki, mely célhoz nem annyira az IMF, mint főként az Európai Bizottság ragaszkodik.

Kormányzati források azt nyilatkozták a MEDIAFAX-nak, hogy az IMF-fel folytatandó tárgyalások továbbra is a cash-deficitre összpontosítanak, amennyiben pedig az ESA 95 módszerrel (amely kiterjed az állami vállalatok veszteségeire is) számított költségvetési hiány külső okok - például az európai gazdaságoknak az előrejelzettnél fokozottabb lassulása - miatt meghaladja a GDP 3%-os célértékét, azt is lehetségesnek tartják, hogy Románia felmentést kérjen az ECOFIN miniszteri tanácsától.

A költségvetési hiány 3 százalék alattra csökkentését a kormány az IMF-fel és az Európai Unióval kötött megállapodásban vállalta, ez úgyszintén egyik feltétele az Európai Bizottság által Románia ellen 2009-ben a túlzott hiány miatt indítványozott eljárásnak.

„Jelen pillanatban még kidolgozás alatt a jövő évi jövedelmek és költségek adatai. A végső számokat még nem állapították meg, a számítások az IMF- és az EB-misszió idején is folytatódnak majd” - közölték a források.

Az első vázlat a 2012. évre 4 százalékos gazdasági növekedésre épült, ami 590 milliárd lejes névleges GPD-értéknek felel meg az Országos Előrejelzési Bizottság számításai szerint. Kövekezésképpen a jövő évre eredetileg tervezett költségvetési hiány 17,7 milliárd lejre emelkedik, ami 6,3 milliárd lejjel kevesebb az idei évre tervezett szintnél.

Traian Băsescu elnök szombaton azt nyilatkozta, hogy Romániának a finanszírozásért kért nagyon nagy kamatok miatt igen nehéz lesz pénzügyileg fenntartania a 3 százalékos költségvetési deficitet.

„A miniszterelnök úrral és a pénzügyminisztériummal együtt végzett elemzések mind arra mutatnak, hogy a finanszírozás költségeinek emelkedése miatt gyakorlatilag rendkívül nehéz lenne pénzügyileg fenntartani a 3 százalékos deficitet, mert most nagyon nagyok a hitelkamatok, és mert hiányzik a pénz” - jelentette ki az államfő.

Az államelnök, mielőtt szombaton Brüsszelbe indult, ahol részt vesz az Európai Bizottság őszi ülésén, Görögország helyzetére utalva azt nyilatkozta, hogy Románia nem fizetheti a végtelenségig az euróövezet európai vezetőinek bizonytalankodásait.

„A görögországi helyzet miatt az egész térséget a bizalmatlanság uralja. Ez nem csupán Görögország felelőssége. Az euróövezetbeli vezetők, akik a végtelenségig halogatják a Görögországgal kapcsolatos döntést, nagyon sokat ártanak nemcsak Görögországnak. A görög bankok nagy mértékben jelen vannak a román piacon, és persze, hogy nő Románia kötvénykockázati szintje (CDS) is a bizonytalankodás, a Görögországgal kapcsolatos késlekedések miatt. Nagyon határozott álláspontra helyezkedünk – Románia nem fizetheti a végtelenségig az euróövezet európai vezetőinek bizonytalankodásait” - tette hozzá az államelnök.

Az EU állam- és kormányfői a következő napokban Brüsszelben meghatározó tárgyalásokat folytatnak. A vasárnapra és szerdára összehívott csúcsértekezleten világos tervet kell kidolgozniuk az euróövezetet és a globális pénzügyi rendszert fenyegető államadósságok válságának végleges megoldására.

A pénzügyminisztérium az év elejétől államkötvények kiadásával 41,34 milliárd lej és 1,4 milliárd euró értékben nyújtott biztosítékként hiteleket a költségvetési deficit finanszírozására. A minisztérium szeptembertől október közepéig tízből három, államkötvények eladására kiírt licitet utasított el, mert túlságosan nagynak ítélte a kölcsön költségeit. Az októberre beütemezett licitek csak az e hónapban lejáró, közel 4 milliárd lej értékű kötvényekre vonatkoznak.

Még ha a pénzügy el is fogadta augusztusban és szeptemberben a növekedő kamatokat, a finanszírozási terv nem teljesült. A minisztérium szeptemberben 3,13 milliárd lejt adott kölcsön, a tervezett 4,7 milliárd lej alatti értékben.

Emil Boc kormányfő kedden azt nyilatkozta, hogy a jövő évi költségvetési terv alapját képező gazdasági növekedési előrejelzést a kormány októberben fogja megállapítani, miután tárgyal az IMF-fel, az Európai Bizottsággal és a Világbankkal.

Jelen pillanatban a hivatalos előrejelzés 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés, de ez csökkenhet a három nemzetközi intézet küldöttségeinek október 25-én Bukarestben kezdődő tárgyalásai idején.

Az idézett források szerint az Országos Előrejelzési Bizottság kitart amellett, hogy jövő évre valószínűsíthető a 2,5 százalékos, sőt, a 2,7-2,8 százalékos gazdasági növekedés, de a román hatóságok össze akarják hangolni terveiket az IMF és az EB kissé pesszimistább előrejelzéseivel.

„Semmiképpen sem fogjuk elfogadni a némely elemzők által emlegetett 2 százalék alatti előrejelzést” - kommentálták az idézett források.Szeptember végén Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője a MEDIAFAX-nak azt nyilatkozta, hogy az IMF körülbelül 2 százalékra fogja értékelni Románia jövő évi gazdasági növekedési előrejelzését, ami a mostani előrejelzés értékének felét jelenti a külső kockázatok növekedése mellett.

Az EBRD később drasztikusan, 2,7 százalékponttal, 1,1 százalékra csökkentette Románia jövő évi gazdasági növekedési prognózisát, miközben a legnagyobb helyi bank, a BCR 1,9 százalékos előrejelzést tart fenn, az eredetileg tervezettnél 1 százalékponttal alacsonyabb szinten.

A BRD-Groupe Societe Geerale nemrég 0,7 pontos csökkentést jelentett be a 2012-es prognózisra, 2,8 százalékról 2,1 százalékra, kevéssel többet, mint amennyiről Jeffrey Franks beszélt három héttel ezelőtt.

A legderűlátóbb előrejelzést a Raiffeisen Bank adta, amely a GDP-előrejelzést 3,5-ről 2,7 százalékra csökkentette.

Tavaly év közepén a kormány az áfa öt százalékponttal, 24 százalékra való emeléséről és a közalkalmazottak fizetésének 25 százalékos csökkentéséről döntött. Ennek nyomán az Európai Bizottság úgy döntött, a túlzott deficit esetén alkalmazott eljárás során Románia esetében nem folyamodik kiegészítő szakaszokhoz, úgy értékelve, hogy az állam megfelelően intézkedett, és a 3 százalékos határ alá fogja csökkenteni a költségvetési hiányt a megszabott határidőig, 2012 végéig.

Az Európai Unió stabilitási és fejlődési egyezménye értelmében a tagállamoknak a GDP 3 százaléka alatti szinten kell tartaniuk a költségvetési deficitet, az európai ESA 95 módszerrel számítva, amely figyelembe veszi az állami vállalatok adósságait is.

Mindemellett több európai állam, beleértve az euróövezet legerősebb gazdaságait is, ismételten túllépték ezt a határt, ezért az EU ellenük beindította a túlzott deficit esetén alkalmazott eljárást.

A kormány megállaodott az IMF-fel, hogy a jövő évi költségvetési deficit kiszámításánál jelentősen, 30-ról 10-re csökkenti azon állami vállalatok listáját, amelyek veszteségeit figyelembe kell venni, a repülőtereket és a helyi hőközpontokat kiiktatják a nyilvántartásból.

Az év első nyolc hónapja után az egységes általános költségvetési hiány 12,97 milliárd lej volt, ami a GDP 2,4 százalékát jelenti. A román hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői ezek után arra számítanak, hogy az idei költségvetési deficit nem lépi túl a megállapodásban megszabott célt.A GDP 1,5 százalékát kitevő gazdasági növekedéssel számoló idei költségvetést augusztus elején újraszámították. A kormány akkor a pénzügyi felelősség törvénye alóli felmentéssel több minisztérium költségvetését emelte a beruházási tervek finanszírozása, de az állami vállalatok által felhalmozott adósságok megszüntetése érdekében is.

Október 25. és november 7. között az Európai Bizottság és a Világbank küldöttsége tartókzodik Romániában a készenléti hitelmegállapodás kiértékelése végett. Elsősorban a jövő évi költségvetés felépítésével és az állami vállalatok reformjával kapcsolatos kérdések szerepelnek programjukban.

A bukaresti vezetők márciusban úgy döntöttek, 3,09 milliárd DST értékű (kb. 3,5 milliárd euró) megelőző megállapodás révén meghosszabbítják az IMF-fel kötött megállapodást. Az IMF-megállapodás 1,4 milliárd eurós elővigyázatossági támogatással jár az Európai Unió részéről, valamint 400 millió eurós kölcsönnel a Világbank részéról.

Mediafax