Együttműködéssé érlelődő egymásrautaltság

Az elmúlt héten Aradon megszervezett Agromalim mezőgazdasági kiállítás és vásár egyik rendezvényeként, szombaton került sor XI. Agrofórum néven a magyar országos szakmai találkozóra és konferenciára, amit a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületével közösen szervezett. Az Aradon Magyar–magyar gazdatalálkozó néven ismert, VIII. rendezvény a Kiállítási központ B pavilonjának az emeletén 10 órakor, Horváth Imre ülésvezető köszöntőjével indult. Üdvözölte a prezídiumban helyet foglaló Sebestyén Csaba RMGE-országos elnököt, Bognár Leventét, Arad alpolgármesterét, Horváth Levente alprefektust, Kocsik József AMMGE-elnököt, illetve a teremben megjelent Groşan Nicolaet, az Arad Megyei Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kamara elnökét. Aki Nagy Andrea kamarai referens tolmácsolásával üdvözölte a megjelenteket, az AMMGE-vel évek óta meglévő, kiváló együttműködés folytatásába vetett reményének adva hangot.A szervezők nevében Kocsik József köszöntötte a résztvevőket, minekutána a kisiratosi gazdakórust szólították az előtérbe – Almási Gábor karnagy vezényletével népdalokból, katonadalokból énekeltek egy csokorra valót.Hasznos útravalótArad vezetősége nevében Bognár Levente üdvözölte a résztvevőket, szakmai és szellemi gyarapodást kívánva, ami elvezethet a magyarság életminőségének a javulásához is. Aradon ugyanis csak akkor beszélhetünk jólétről, ha a vidék lakossága is hasonló körülmények között él. Az előadókat, hallgatókat egyaránt arra kérte: segítő szándéktól, illetve tudásvágytól sarkallva törekedjenek, hogy mindenki hasznos útravalóval térhessen haza.Várják a magyarországi befektetőketHorváth Levente az Arad és Békés megyei gazdák között kialakult, működő gazdasági kapcsolatokat értékelte, amelyek egyben összehangolt harcot is jelentenek a multinacionális vállalatokkal, amelyek sokkal nagyobb támogatás birtokában megpróbálják kiszorítani a hazai termelőket a piacokról. E küzdelmüknek nagy lendületet adhat a következő év, amikor a schengeni határ eltűnésével, sokkal gördülékenyebbé válhat a két megye közötti áru- és terménycsere. Az EU támogatáspolitikája egyik országban sem kielégítő, de reményei szerint a Romániában végrehajtott mezőgazdasági minisztercsere hasznosnak fog bizonyulni.Tekintve, hogy nálunk nincs földmoratórium, a magyarországi befektetők számára adottak a lehetőségek a földvásárlásra, ráadásul a hazai gazdálkodókkal egyenértékű támogatást biztosítanak számukra. Néhány kivételtől eltekintve, az elmúlt időszakban magyarországi befektetők nem igazán tolongtak Arad megyébe. Ami talán azzal is magyarázható, hogy a romániai támogatási rendszer a magyarországinál is rosszabb. A Borbély László által vezetett Környezetvédelmi Minisztérium azonban megpróbál a gazdák segítségére sietni azáltal, hogy a roncsautó-program mintájára beindította a roncstraktor-programot is, a traktor-, illetve kombájnvásárlás megkönnyítése céljából. Romániában 69 ezer hektár termőföldet sújtott árvíz, miközben nem sikerült megoldani a területalapú támogatások kifizetését. Az elmúlt évre esedékes 179 millió euró támogatáskeretet csak augusztusban sikerült feloldani. A 247-es törvény értelmében a földreformot még nem sikerült befejezni, noha az Arad megyében 90%-os megoldottságot feltételez. Ugyanakkor működik az életjáradék-támogatás, pályázati előnyöket élveznek a fiatal gazdálkodók, de meg kell oldani a mezőgazdászoknak az elfogadható kamatú hitelekhez való juttatását. Arad megyében kevés pályázatot nyújtanak be a gazdálkodók, miközben idén a területalapú támogatás hektáronként 81,36 + 36 euró, de az elmaradott övezetekben található legelők is kapnak 90 euró támogatást hektáronként. Miután az alprefektus vázolta az országos támogatási rendszer főbb vonásait, további hasznos munkát kívánt a konferencia résztvevőinek.Nincs kolbászból a kerítésA szakmai előadások sorozatát Sebestyén Csaba RMGE- országos elnök nyitotta meg, aki mindjárt az elején rámutatott a hazai támogatási rendszer buktatóira. Vagyis a területalapú támogatás kisebbik tételét, a 36 eurót sem a kormány, hanem az EU fizeti, a kormánynak viszont ki kellene utalnia. Ugyancsak csúsztatás van a tehéntej-támogatásban is, ami tulajdonképpen literenként csupán 1 eurócent, csakhogy sokkal jobban hangzik a 20 ezer liter után kifizetendő 200 euró. Az augusztus 31-én lezárult igénylési határidejű, és a tehéntartóknak ígért 100 euró támogatás sem nagy durranás, hiszen a 2-3 tehénnel rendelkező gazdáknak is vállalkozást, méghozzá hivatalos engedéllyel rendelkezőt kell indítaniuk. Ami csöppet sem egyszerű, mert ha a gazda azzal szembesül, hogy a 2-3 tehenéhez fejőgépet kell vásárolnia, csempézett fürdőt kell biztosítania, fehér köpenyben kell dolgoznia, meggondolja magát a 100 euró tekintetében. E csúsztatásokat csak azért ismertette, nehogy azt gondolják az anyaországi kollégák, hogy nálunk kolbászból van a kerítés. Kárpát-medencei agrárpolitika szükségesSebestyén Csaba elöljáróban az elmúlt évi agrofórumon született elhatározást hozta szóba, amikor eldöntötték egy közös, Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozását. Ami indokolt, hiszen a térség minden országának a gazdálkodóit azonos nehézségek nyomják, tehát azonos feltételek mellett a jövő is ugyanaz lehet, ezért jó lenne azt együtt formálni. Mert most van itt a nagy lehetőség, amikor a közös agrárpolitika reformja folyik 2013-ig. Tehát ehhez lenne szükség a közös, Kápát-medencei agrárstratégiára. Ha együtt fogalmazzák meg az igényeiket, az EU közös agrárstratégiájába be is tudják vinni az érdekeiket. Románia 2007-ben történt csatlakozásakor már létezett egy folyamatosan formálódott agrárstratégia, ami nem íródott az erdélyi birtokviszonyokhoz, az itteni feltételekhez. A 2013 után létrejövő agrárstratégia azonban már a hazai mezőgazdászok ötleteit is tartalmazhatja. E politikát azonban meg kell fogalmazni, a kormányokkal is, majd Brüsszellel is el kell fogadtatni. Minden országban a működő gazdatömörüléseknek van saját agrárstratégiájuk, amit maguk fogalmaztak meg, csakhogy az elnök szerint az elmúlt évben az egyeztetés ügyében nem történt semmi. Hogyan tovább 2013 után?Hogy ötletekkel szolgáljon, vetített képes összeállítást mutatott be, ami az Európai Bizottság, az Európai Parlament álláspontját tükrözi, de Románia is megfogalmazta a sajátját a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjéről. Dacian Cioloş, az EP mezőgazdasági biztosa elindított egy internetes vitafórumot a közös agrárpolitikáról, amiről nemcsak az átlagpolgár, de a gazdálkodók többsége is alig tud valamit. Az internetes vitán feltett négy kérdésre – milyen a közös agrárpolitika; mit várnak a közös agrárpolitikától; kell-e reformálni a mostani politikát; milyen eszközökre van szükség a közös agrárpolitikában – több mint 10 ezren válaszoltak. Sajnos, Romániából és Magyarországról alig 40-50 válasz érkezett. Ausztriából és Lengyelországból viszont több ezren szóltak hozzá, sok javaslatot is tettek. Az agrárpolitika változása tulajdonképpen nem újdonság, hiszen minden politikai ciklusban változnak az igények, a mezőgazdasággal kapcsolatos elvárások. Először e politikát 1957-ben fogalmazták meg, amikor 6 tagja volt az EU-nak, jelenleg viszont 27-re bővült a tagoknak a száma. 1990-ben, 1992-ben, 1999-ben, illetve 2003-ban voltak a nagyobb átalakulások. Minden reform hozott egy bizonyos újdonságot a közös agrárpolitikába, de 2003-ban történt a legradikálisabb reform, amikor a termelést szétválasztották a támogatástól. Tehát a termelésnek meg kell felelnie állatjóléti, környezeti, munkavédelmi követelményeknek is. A piacintézkedésekre szánt pénzekből lassan elvesznek, majd a vidékfejlesztési alapokhoz csatolják.Hogy mit hozhat 2013?Mindnyájan azt szeretnék, ha gazdabarát politika lenne, felvállalná a kistermelők érdekeit. A támogatási rendszerre különböző forgatókönyvek készültek. Előrejelzések szerint Románia a piacintézkedések, tehát a területalapú támogatások és az intervenció, a közvetlen kifizetések területén 18-40%-ot nyerhet a támogatások átcsoportosításával, igazságosabbá tételével, az I. tengely mentén. A II. tengely viszont sokkal érdekesebb, fontosabb lehet Románia számára, hiszen a vidékeink elmaradottak. Éppen ezért, a következő 7 évben vidékfejlesztés céljára 8 milliárd euróra számíthatunk, csakhogy olyan csapdákba is eshetünk, hogy e pénzeket nem tudjuk majd lehívni, nem tudjuk elkölteni. Előrejelzések szerint, 2013-ig a Romániának szánt vidékfejlesztési pénzeknek akár az 50%-át is elveszíthetjük. Vannak viszont olyan könnyebben elnyerhető támogatások, mint a félig önellátó gazdaságok támogatása vagy a 322. intézkedés, amely a falvak megújítását támogatja, csakhogy az alapok nagyon hamar kiürültek. Ugyanilyen a vidéki örökség megőrzése, ami az ország számára nagyon fontos lenne, ha közös nevezőre tudna jutni a nyugatiakkal.Igazságos támogatástRomániában 2009-ben 108 euró volt hektáronként a területalapú támogatás, miközben Hollandiában 440 euró. Tehát az ottani gazdák most is négyszer annyit kapnak, amire az EB is kimondta: igazságosabbá kell tenni a támogatási rendszert. Egyformává kell tenni az alapok elosztását. 2007–13-ban Románia is megfogalmazott, illetve megfogalmaz különféle igényeket, irányelveket, amelyeket elvár a közös agrárpolitikától, amit az EB szeretne korszerűsíteni, egyszerűsíteni és ésszerűsíteni. Ezért elhatározták a területalapú támogatások fokozatos eltörlését, a tejkvóták megszüntetését.Egyet mondunk, mást teszünkAzután az élelmiszerbiztonsági előírások szigorítása, a globális élelmiszerellátáshoz való hozzájárulás, a fogyasztók igényeinek egyre magasabb szintű kielégítésének is meg kell felelni. A közös agrárpolitikának megoldást kell találnia a vidék elnéptelenedésének a megállítására, célirányos vidékfejlesztésre, erős agrárpolitikára van szükség. Az EP felhívja a figyelmet: a mezőgazdaság azon kívül, hogy élelmiszert állít elő, gazdasági tevékenység, ezzel együtt nagyon sok közjót állít elő. Ilyen a környezetkímélés, az állatjólét előmozdítása, munkahelyteremtés, a vidéki örökség megőrzése, a nemzeti kultúra, amit nem fizet meg a piac. Éppen ezért, nagyon fontos, hogy az EP agrárpolitikája, valamint a nemzeti kormányok előmozdítsák, megfizessék a közjótermelést. Éppen ezért nem értenek egyet azzal, hogy akárhány tehenes gazda a támogatás megszerzéséért kénytelen legyen vállalkozást bejegyeztetni. Ami azt jelenti, a közjótermelést nem ösztönözzük, hanem megadózzuk. Ha ezt megteszik, a gazda felhagy az állattartással. Mert egy parasztgazdaságban a kiskorú gyermektől az aggastyánig mindenki dolgozik, tehát mindnek megadózzák a munkáját, ami nem csak erkölcstelen, alkotmányellenes is. Az RMGE ez ellen minden módszerrel tiltakozik. Románia agrárpolitikáját nem igazán kívánta kommentálni, de az “Egyet mondunk, mást teszünk” álláspont benne van. Az RMGE 3 éve megfogalmazta a közös agrárpolitikával kapcsolatos véleményét, álláspontját, amin nem változtattak, nem is bővítették, mivel úgy gondolták, az megfelel az elvárásaiknak. Elvárják a politikumtól, hogy az EU-val szemben megfogalmazza az ország elvárásait; ezen belül az erdélyi magyar gazdák különleges, specifikus elvárásait, amelyek nem egyeznek mindig, mindenhol a román gazdák igényeivel. Példának okáért, mindaddig, amíg a román gazdáknak az elvárásaikban szerepel a génmódosított termékeknek az engedélyezése, az RMGE nem vesz részt az általuk szervezett megmozdulásokon. Románia a mai napig sem állított össze egy olyan támogatás-politikát, amit Brüsszellel el lehetne fogadtatni. Éppen ezért kérik az érdekvédelmi szervezeteket, hogy üljenek le, fogalmazzák meg a magyar gazdák álláspontját. Ha tovább engedik, hogy az ország vezetése egyet deklaráljon, közben másként tegyen, az RMGE a közös agrárpolitika nemzeti hatáskörbe történő visszautalása ellen van minden fórumon.A világ legjobb földjein gazdálkodunk, mégis szegények vagyunk – valami nincs rendbenKeszthelyi Zoltán, a Battonyai Gazdakör elnöke szintén a támogatási rendszereknek az ésszerűtlen voltára hívta fel a figyelmet. Nem a területalapú, hanem érdekvédelmi támogatásra gondolt. A megszólaltatott gondolatokra reagálva, az Arad megyei, valamint az újkígyósi gazdákkal közösen létrehozták a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyesületét. Beszéltek a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki, és az Arad megyei gazdákkal, akikkel nagy megelégedéssel döntöttek az egyesület létrehozása mellett. A 93 ezer négyzetkilométer nagyságú Magyarország – a 7 millió hektár szántóföldjével, a világon egyedülálló módon –, területének a 70%-a megművelhető vagy művelés alatt áll. Ugyanakkor feltétlenül említést érdemel a termőföld kiváló minősége nem csak Magyarországon, hanem Bácskában és a Bánságban, amihez fogható minőség ritkaságszámba megy. Ezzel együtt azt állítjuk, szegények vagyunk, tőkehiányban szenved mind a magyar, mind a román mezőgazdaság. Éppen ezért, a fiatal gazdák támogatásánál feltétlenül szem előtt kell tartani a hosszú lejáratú, alacsony kamatú, állami garanciával folyósított hiteleket. Képtelenség, hogy manapság Magyarországon a 12-13 millió sertés helyett csupán 3 millió él. Nem véletlenül jutott oda a mindenkor élelmiszer-exportőr ország, hogy manapság behozatalra szorul. Ha a világ legjobb földjein gazdálkodunk, mégis szegények vagyunk, valami nincs rendben – vonta le a konklúziót Keszthelyi.A továbbiakban a globális felmelegedés mezőgazdasági hatásairól beszélt, minek következtében a Föld hatalmas szárazföld területei víz alá kerülhetnek, az emberek pedig oda vándorolnak, ahol édesvíz, vagyis élet van. Ebben Magyarország dúskál, hiszen édesvíz-készletével naponta 2 milliárd embert tudna ellátni, nem beszélve a termálvíz- készleteiről. A Kárpát-medencében található édesvízkincs jóval értékesebb a kőolajnál, ami lassan apad, míg el nem fogy. Európa néhány országában már az ivóvíz is fogyatkozik. A Kárpát-medence országainak fel kell készülniük az ivóvízexportra. E közös agrárstratégiát a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyesületének kell kidolgoznia, amelyikhez várják a csatlakozni vágyó gazdatömörüléseket, hogy együtt vegyék fel a harcot a multinacionális mamutvállalatokkal, amelyek elnyomják a kisgazdákat.Visszaszerezni a gazda fogalom becsületétDr. Kulcsár László országgyűlési képviselő, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke elismerte: szükség van a gazdálkodók együttgondolkodására. A magyarországi kis- és közepes gazdálkodók érdekvédelmi szövetségének a munkáját ismertette. Az elmúlt 6-8 évben a mezőgazdaság helyzetének a fokozatos romlását lehetett érzékelni. 2004, Magyarország EU-csatlakozása mérföldkő volt a magyar agrárium életében, aminek fel kellett volna értékelődnie, de éppen az ellenkezőjét élik meg, a nem együtt gondolkodás miatt. A világhírű bánkúti búza és a hasonló minőségű makói hagyma hazájában gond van az értékesítéssel. A Szövetség úgy látja, nem a gazdálkodókban van a hiba, akik tudják, hogyan kell termelni. Kiváló agrármérnökeik, szakembereik vannak, az eredmények mégis elmaradnak. A környezet, a feltételrendszer tehető hibássá, mert az országot az EU-csatlakozás felkészületlenül találta. Nem történt meg a mezőgazdaság tőkésítése, ami feltétlenül szükséges lett volna egy olyan gyalázatos megegyezés esetére, mint a Koppenhágai Egyezmény hátrányos megkülönböztető intézkedései, amelyekkel szemben a magyar kormány nem tudott működőképes koncepciót kidolgozni. A politikusok nem képesek felismerni a mezőgazdaságnak a nemzetgazdaságban elfoglalt stratégiai jelentőségét, ezért a termékpálya nem úgy működik, mint Európa fejlettebb oldalán. 2009-ben történt egy olyan fejetlen lépés, hogy a feldolgozóipart bagóért eladták a külföldieknek, akik megvásárolták a konkurencia kiszorítása vagy a piac bezárása érdekében, miközben a magyar paraszt kénytelen a terményeit a föld végéről eladni, ha nem akarja, hogy teljes ráfizetéssel gazdálkodjon. A választások óta történt változások elindították a gazdaságátadás folyamatát, ami a fiatal gazdáknak a megsegítését, földhöz juttatását, a gazda fogalom becsületének a visszaállítását tűzte ki célul.Józan parasztésszel a multik ellenDr. Karsai József battonyai polgármester, nagybani gazdálkodó, gyakori vendége az Aradon megszervezett gazdafórumoknak. Felszólalásában leszögezte: az EU nem azért fogadta be Magyarországot vagy Romániát, hogy a javukra tegyen. Magyarországnak a 2004 óta történt csatlakozása óta ugyanis az addigi 15 tagországban soha, egyetlen agrártüntetés sem volt, mivel az új tagoknak adják a 80-100 eurót, míg maguknak a 400-440-et. Ráadásul, mikor Magyarországon közel 8 millió tonna kenyérgabona termett, az uniónak 190 euróért adták át tonnáját, amelyik 220 euróért adta tovább, de a vételárból levonta a raktározási költségeket is. Maga 4 éve kéri a mindenkori kormánytól: ha eltörölték az uniós intervenciót, az állam hozza létre a maga intervencióját. A hazai raktárakba be lehet vinni az összes gabonát, amit ezáltal nem kaparintanak meg a nyugati, nagybani gabonafelvásárlók, amelyek a vásárlási áraknak a duplájáért adják tovább, a maguk hasznára a gabonát. Karsai július 16-án, elsőnek fejezte be az aratást, csakhogy a búza tonnája 2600 forintért sem kellett senkinek, mivel azt állították, toxin, fuzárium van benne. Manapság már 5000 forintot kínálnak tonnájáért, csakhogy a multik időközben felvásárolták potom pénzen a gabonát. Ők a műholdfelvételek alapján már az aratás kezdetén tudták, hogy Ukrajnában és Oroszországban gyenge a termés, ezért a megkötött szerződésekben lenyomták a gabona árát, hogy olcsón tudják felvásárolni az egészet. Szerencsére, Magyarországon megjelent a szakminisztérium közleménye, amivel kiállt a gazdák mellett a megkötött terményfelvásárlási szerződések egyoldalú módosítása ellen. Tehát életbevágóan fontos a gazdáknak, az érdekvédelmi tömörüléseknek az összefogása a multinacionális felvásárlók ellen, akiknek az érdekeit – Karsai szerint – megvett bíróságok, jól megfizetett jogászok védik. Régen, az öreg Kallós azt mondta az apjának, nesze fiam, itt van 400 pengő, hogy jövőre is be tudd vetni a földedet. A mai multikat azonban, ha szerződést kötöttél velük, nem érdekli, miből vetsz és aratsz, ha nem műveled meg a földedet is, lehúzza a gatyádat. Más oldalról viszont, 50 hektáros, őstermelő gazdát sem lenne szabad vállalkozóvá tenni, amikor a család műveli meg a földet. Miért engeditek, hogy ezt veletek tegyék, emberek? Mert nincs jobb- vagy baloldali búza, sem tehén. Egy a lényeg: jó vagy rossz ember van. Megnyertük a Pécska–Battonya közötti vasútra, valószínűleg megnyerjük a műútra írt pályázatot, mert készülnünk kell a schengeni határ megszűnésére. Mindenképp össze kell fognunk, mert a dán gazda, aki több mint 400 euró területalapú támogatást kap, nem akarja annak a megszüntetését. Azt az amerikai gazda akarja, aki nem kap területalapú támogatást. Ezt a világválságot Amerika robbantotta ki, ahol a bankárok ellopták a világ pénzének a 20%-át, amit rajtunk akarnak bevasalni. A józan parasztésznél nincs tisztességesebb, ha ezt a munkából élő, becsületes parasztságot a multiknak sikerül eltüntetniük, szabadon garázdálkodhatnak – magyarázta meggyőző erővel, váltakozó hanglejtéssel gesztikulálva, hallgatóságát többször megnevettetve a battonyai polgármester.Együtt a magyar unikum hírnevéértDr. Somogyi György, a szegedi Fűszerpaprika-kutató Intézet igazgatója, a Szatymazi Gazdakör elnöke, mivel Újvidékről származik, maga is határon túlinak tekinti magát, éppen ezért higgadtabb politizálásra ösztönzött az előtte szólónál. Akinek el is mondta: az efféle lázítóan meggyőző érveléseket a leköszönt kormány ülésein kellett volna elmondani, hiszen az anyaországi áldatlan állapotok éppen az ő kormányzásuk alatt keletkeztek. Mivel maga fűszerpaprika termesztő, a saját területéről beszél. Bizonyára véletlen, de éppen 2002-ben Magyarország 6000 tonna fűszerpaprikát exportált, míg 220 tonnát hozott be, miközben a magyar paraszt 8000 hektáron termesztett fűszerpaprikát. Manapság 1500 hektárról 1500 tonnát exportál, miközben 4000 tonnát importál, tehát csupán emiatt, 6-8 milliárd forinttal szegényebb az ország. A helyzet minden területen hasonló, mert ha valami helyre tudta volna hozni Magyarországot, az az EU-csatlakozás lett volna. Az EU-nak ugyanis nem szemétdombra van szüksége, annak nem valamelyik tagország a gazdasági ellenfele, hanem Amerika vagy Kína. Ha mi versenyben akarunk maradni, össze kell fognunk. Ha egy nemzeti kormány hatékonyan tudja képviselni az országát Brüsszelben, csak nyerhet. Ha viszont képtelen a méltányos érdekképviseletre, oda juthatnak a gazdaságaik, mint a mi országainké. A saját területemre térve, elmondom: az import fűszerpaprika egynegyede Hollandiából érkezik, ahol egy szál paprikát nem termesztenek. Ide szállítják a világ nagy termelői, hogy EU-címkével ellátva az bejuthasson a piacra. E jelenség ellen nem lehet mennyiséggel, hanem csakis minőséggel fellépni, ami lehetséges, hiszen a magyar fűszerpaprika világelső, unikum. Amelyiknek a hírnevét a Kárpát-medencében a saját érdekünkben együtt kell visszaszereznünk – fejezte be előadását dr. Somogyi György.Természeti és kormány-csapások útvesztőibenAz előadók sorát Sipos György agronómus, megyei tanácsos, majláthfalvi nagygazda zárta, aki tömören ismertette az Arad megyei gazdálkodóknak – szavai szerint –, parasztoknak a megmaradásért vívott mindennapos küzdelmét a természeti, illetve a kormány-csapások közepette. Legnagyobb gondjuk, hogy a kevés támogatásokat is tetemes késéssel kapják meg, ráadásul nem az euró napi árfolyamán, hanem az elmúlt őszi, alacsonyabb értékén. Akinek a munkálatok elvégzéséhez pénzre van szüksége, azt a bankokhoz irányítják, akiktől a támogatás 70%-át meg is kaphatják, tetemes kamat fejében. A gázolaj-támogatást is kifordították, mivel az eddigi gyakorlat helyett, hogy az előre kibocsátott üzemanyagjegyek fejében kedvezményesen lehetett gázolajat vásárolni, manapság a gazdálkodóval megvásároltatják piaci áron az üzemanyagot, amelyikre a literenkénti 1 lej támogatást majd megkaphatja jó fél év múlva. Állandóan hirdetik a pályázati kedvezményeket. Sikeres pályázat esetén azonban a kedvezményezett rádöbben: hiába kap 50% kedvezményt, mivel tulajdonképpen nem ő, hanem a hitelező bank nyer rajta. A pályázat megnyerésekor derül ki, hogy a pályázó senki, aki egyrészt ki van szolgáltatva a pályázatíró cégnek, teljesen a banknak, amelyik bármikor lenyelheti. Ha a végén kiszámítja, mennyi kedvezményt kapott, rájön, hogy nem volt több 15-20%-nál. Ami az érdekképviseletet illeti, sokat gondolkozik, milyen jó is lenne, ha azt a rég áhított, hektáronkénti 300 euró területalapú támogatást egyszerűen, előre megkapná, soha nem lenne szüksége bankhitelre. Ami azt jelenti, a gazdálkodók kivételével, az üzemanyag- forgalmazóknak, a gépgyáraknak, a műtrágyagyáraknak, főként azonban a bankoknak van érdekképviselete. A mezőgazdászok csak akkor tudnak örülni, ha a társaikat veri az Isten. Vagyis, ha más vidékeken a termést elverte a jég vagy elvitte az árvíz. Az állami istencsapást, a mezőgazdasági miniszterek gyengeségének a következményeit azonban senki nem tudja elkerülni. Példának okáért, a most leváltott nem tudott kiverekedni a maga tárcájának többet, mint a nemzeti össztermék 1,4 %-a, amivel szinte semmit nem lehet kezdeni – fejezte be érzelmektől áthatott beszédét Sipos Gyögy majláthfalvi nagygazda.A konferenciát követően, előbb a B pavilonban néztünk szét, ahol az AMMGE standján, dísztökök, más mezőgazdasági termények mellett a gyoroki Páll János és Lőrincz István állították ki tavalyi, palackozott boraikat, amelyekből ömlesztve is hoztak, hogy megkínálhassák a látogatókat. A stand másik felében Csipkár Imre fazekasvarsándi fűszerpaprika-termesztő a 10 nagyobb virágcserépben ékeskedő, terméssel megrakott fűszerpaprikák mellett, kiállította a 3 kiszerelésben csomagolt, kiváló minőségű őrölt fűszerpaprikát is, amiből a felhozatalnál sokkal többet vásároltak volna. Nem mezőgazdasági, de szellemi terméknek minősült a standon eladásra kínált Jankó András Mediáció avagy konfliktuskezelés című legújabb kötete. A pavilonban felállított standokon pékségek, élelmiszergyártók, cukrászdák, pálinkafőzdék, virágkertészek, vetőmagtermelők, a pankotai borászok kínálták termékeiket, de kisebb, mezőgazdasági kellékeket is árultak. A pavilonok körül felállított standokon a traktoroktól kezdve, mindenfajta mezőgazdasági gép és alkatrész körül tolongtak a kíváncsi látogatók. A pavilonok mögötti, aszfaltozatlan rész több mint 30 standján a fejőstehenektől a jól táplált hízóbikákig szarvasmarhák, lovak, kecskék, illetve nagy számban – köztük 12 csoportban magyarországi – juhok voltak megtekinthetők. Amint Kiss Gábor juhtenyésztőtől megtudtuk, Aradon másodízben mutatta be a juhait, amelyekre tavaly jó üzletet kötött. A gyermekek körében legnagyobb sikert a pónilovak aratták, amelyek közül egyeseket lovagolni lehetett, mások viszont kétkerekű kocsiba fogva, sétálni vitték a gyermekeket.Emu a kiállításonA B pavilonnak az Arad felőli részében, a többi kiállítótól elkülönülve lehetett megtekinteni a Székesúti Gazdakör elnökének, Hegedűs Zoltánnak az emuit. Amint elmondta, két évvel ezelőtt Magyarországról szerezte be a két emucsirkét, amelyek teljesen felnőttek, novemberben már 20-25 tojást fog a tyúk tojni. A tojásokat 54 nap alatt keltető- gépben kívánja kikölteni.Milyen üzlet rejlik az emu tenyésztésében?Állítólag kiváló, alacsony koleszterintartalmú a húsa, a zsiradékot kozmetikumok készítésére használják. Az 50-60 kilósra felnövő emu színhúsa állítólag 4800, míg a csontos húsa 3600 forintnak megfelelő összeg.Az időjárási viszonyoknak és a betegségeknek ellenálló futómadár házi körülmények között, naponta 1-1,5 liter gabonakeveréket fogyaszt – mondta el érdeklődésünkre Hegedűs Zoltán.Majálishangulat, nótázásA konferencia, illetve a kiállítás idején, az Arad felőli kiállítási felület szélén állították fel bográcsaikat, lacikonyháikat mindazok az önkéntes szakácsok, akik az AMMGE felhívására, a maguk által hozott kellékekből megfőzték a gulyást. A Görgicze István, Karsai József és Horváth Imre alkotta zsűri számára nem volt könnyű a rangsorolás. Horváth Imre hirdette ki a gulyásfőző verseny végeredményét, mely szerint I. díjat kapott a Kreszta Traján alpolgármester és csapata által segített Battonyai Gazdakör mesterszakácsa, Nádasdi István őzpörköltje, amiért az oklevél mellett egy üveg bort is kapott. II. díjat érdemelt ki a Zimándközi Gazdakör főzőcsapata Szabó Sándor vezetésével, III. díjat kapott megosztva a Kisiratosi Godó Ferenc, illetve a Nagyiratosi Gazdakör csapata Benke Szabolcs vezetésével. A IV. helyet szintén megosztva kapta a Fazekasvarsándi, illetve az Aradi Máltai Segélyszolgálat csapata.A magyar–magyar gazdatalálkozó résztvevői a sátrak alatt vidáman megebédeltek, a battonyai sátrak alatt összegyűlt több mint 30 ember talán a finom őzgulyástól vagy a győzelem okozta örömtől a többieknél is vidámabb volt. Egy csoportjuk, Bognár Levente, illetve egy harmonika közreműködésével jókedvűen nótázott, miközben a többiek kísérték őket.Az Aradon megszervezett VIII. Magyar–magyar gazdatalálkozó sikere mindenképp a következő megszervezését kívánja, ami talán hathatós együttműködéssé érleli az egymásrautaltságot.