Kalimera Ellada

Görögország. A válasz egyértelmű, bármilyen utazási irodánál érdeklődtünk. Akárcsak az előző években, idén is a szépséges mediterrán ország volt a Hunyad megyei lakosok távolról legkedveltebb nyaralási célpontja: körülbelül 35%-uk választotta. Az összes többi külföldi célpontok a nyaralások körülbelül további 35%-t teszik ki, míg a belföldi nyaralás aránya olyan 30%-ra tehető, szemléltette a helyzetet Maria Alionescu, az egyik dévai utazási iroda vezetője.Az arányok szinte változatlanok maradtak a korábbi tendenciához képest, a preferencia-sorrend megmaradt. Ellenben a kereslet lényeges mértékben, olyan 30%-kal esett vissza tavalyhoz képest. Ami aligha meglepő, tekintettel a gazdasági válság okozta megszorításokra.Árközpontú kiválasztásHogy miért éppen Görögországot választják? Mert az felel meg leginkább a romániai pénztárcáknak. Egy kétszemélyes, Hunyad megyei család ugyanis átlagban olyan 4-500 eurót fordít nyaralásra, olyan 100 euróval kevesebbet, mint néhány évvel ezelőtt. A Hunyad megyeiek számára az ár volt a legfontosabb szempont az úticél kiválasztásánál, még mielőtt a gazdasági válság saját pénztárcájukban éreztette volna hatását. A recesszió fokozta a tendenciát, s csupán 10%-ra tehető azoknak az aránya, akik nem az ár szerint, hanem eleve egy bizonyos helyszínt választanak, függetlenül a költségektől.Görögország népszerűsége mindenekelőtt az olcsóságra vezethető vissza. A legtöbb Hunyad megyei turista ugyanis busszal vagy személygépkocsival tazik, kevesebben repülővel, s átlagban Ellada északi részeinek tengerpartját keresik fel. Kevesebben mennek Athénig, s még kevesebben a déli Kréta szigetre, vagy az Égei-tenger szigetvilágára. Általában egy hetet üdülnek, a kéthetes nyaralás már ritkább. Törökország például azért esett vissza az utóbbi években, mert az utazások általában Bukarestből indulnak, ami további időt, energiát és természetesen költséget jelent.Tartósan növekszik viszont a kereslet a bolgár tengerpart iránt, immár jó néhány éve. A Varna melletti Albena és Aranyhomok (Zlati Pjaszîci), valamint Balcsik voltak a legkedveltebb úticélok, ide még szeptemberre is szerveztek utazásokat, szemléltette a helyzetet Mircea Botescu, egy másik dévai utazási iroda vezetője. Spanyolország és Tunézia iránt is csökkent némileg a kereslet, elsősorban azért, mert földrajzi helyzetükből kifolyólag az útiköltségek nagyobbak. Jóllehet a nyaralás tulajdonképpeni költségei (szállás, élelem, belépőjegyek, szórakozás stb.) nem nagyobbak.Ellenben a hozzánk jóval közelebb lévő Horvátország háttérbe szorult, arányosan kevesebb turista kereste föl Adria gyöngyszemét idén. A magyarázat egyszerű: Horvátország igen drága ország, a szállás, étkezés és szórakozás 50%-kal drágább, mint Görögország vagy Spanyolország és jó 70%-kal Törökországhoz képest. Ami az országos turisztikai stratégiára vezethető vissza: míg Görögország és Spanyolország például tömegturizmusra rendezkedett be, ahova sokan mennek, és aránylag kevesebb pénzt költenek közepes színvonalú szolgáltatásokra, Horvátország viszont a tehetősebb rétegeket célozza meg, színvonalasabb és drágább szolgáltatások révén.Háttérben a kulturális turizmusValamennyi utazási irodánál megerősítették a tendenciát: a Hunyad megyeiek nagy többsége üdülni megy, lehetőleg lubickolni a tengerben, s elenyésző a kulturális turizmust kedvelők aránya. Bécs, Párizs, London, Brüsszel, Amszterdam, vagy az olasz városok legfeljebb a fiatalok számára voltak vonzóak. A városnézési ajánlatok ugyanis több települést és látványosságot összefoglaló túrákról szólnak, amelyeknek igen tömör az üteme, s a szálláshely is változik minden éjszaka. A reggeltől estig való mászkálással járó fáradtságot leginkább a fiatalok bírják.Növekvő népszerűségnek örvend azonban Prága. Csehország gyönyörűséges fővárosát egyre több fiatal keresi fel, pompás történelmi-kulturális hagyatéka és nagyszerű söre miatt is. Ráadásul földrajzi fekvéséből kifolyólag az útiköltségek is kisebbek.Prága jelentős térnyerése ellenére a kulturális turizmus részesedése legfeljebb 10%-ra tehető a Hunyad megyei nyaralók körében, jóval alacsonyabb, mint Európa nyugati részein. Egyrészt azért, mert drágább, mint a tengerparti pancsolás, másrészt mert errefelé jóval kisebb az igény a kultúra iránt, vélik az egyik dévai utazási irodában. Maria Alionescu még ennél is kisebb – 2-3%-os – arányt tulajdonított a kulturális turizmusnak. Szerinte a 10%-ig való különbözetet azok teszik ki, akik megvásárolják ugyan a körutazási jegyet, de azt csak a hatóságoknak mutatják fel, s igazi céljuk a külföldi munkavállalás.Magyaros belföldi célokA legszámottevőbb visszaesés mégis a belföldi üdüléseknél jelentkezett, mindenekelőtt a tengerpart esetében. Az aránytalanul magas árak és a jócskán elmaradó szolgáltatási színvonal folyamatosan taszítja el a hunyadiakat a román tengerparttól, évről évre kevesebben mennek oda. A gazdasági válság révén a tendencia fokozódott. A belföldi turizmus amúgy sem túl népszerű. Üdülőhelyekre leginkább kezelésre mennek. Néhány kivétellel. A Nagyvárad melletti Félixfürdőt sokan keresik fel Hunyad megyéből, a székelyföldi Szováta és Parajd iránt viszont többen érdeklődtek, mint korábban. A többi székely üdülő (Tusnád, Bálványos, Kovászna stb.) távolról sem olyan népszerű, noha mégis többen keresik fel, mint az ország más üdülőit, melyekért legfeljebb elvétve érdeklődnek. Holott néhány évvel ezelőtt Herkulesfürdő például közkedvelt üdülési célpont volt.