Kertészkedjünk februárban

Február, böjtelő hava. A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás-fáklyás felvonulásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tűzkultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyákkal világítanak.

Február elején kezdetét veszi a tavaszra várakozás időszaka. Ha nagy a tél, mint idén, akkor is jó ránézni a naptárra és arra gondolni, hogy maximum 4-6 hét, és egészen világosak lesznek a reggelek, a délutánok. Melegebb lesz az idő, éledni kezd majd a természet!

Bár a tél nem éppen a kertészkedés időszaka, a kiskert tulajdonosoknak ilyenkor is vannak teendőik, de a szobanövények gondozásáról se feledkezzünk meg. Azok, akiknek nincs otthon kertjük, és kertészkedő hajlamaikat csupán szobanövényeiken élhetik ki, ne keseredjenek el, velük is van bőven tennivaló.

A növényeket gyakran támadják meg különféle tetvek, melyek némelyikét igen nehéz teljesen kiirtani. Ha ragacsos máz borítja a leveleket, azt jelenti, hogy a pajzstetű támadta meg a növényt. Bár ennek kiirtására léteznek már vegyszerek, érdemes a kezelés előtt a leveleket nedves szivaccsal végigtörölni, így is elpusztíthatunk jó néhány élősködőt. Ezután permetezzük be a növényt rovarölő szerrel.

Pár nappal később, amikor a tetvek elszáradtak, ajánlott még egyszer áttörölni, vagy lezuhanyozni a növényt.

Természetesen, gondoskodni kell szobanövényeink rendszeres vízutánpótlásáról is. A locsolással kapcsolatos alapszabály: a növény jobban elviseli a szárazságot, mint a túlöntözést. A kókadozó, sárguló levél nem biztos, hogy a növény kiszáradását, éppen ellenkezőleg, legtöbbször a túlöntözését jelenti. Ilyenkor az a legjobb, ha átültetjük a növényt, mégpedig úgy, hogy az átiszapolódott földet óvatosan eltávolítjuk a tetejéről és az oldaláról, ügyelve arra, hogy a gyökeret ne sértsük meg.

Yucca, azaz pálmaliliom

Ez az egyik legérzékenyebb dísznövény. Télen rendszerint elszáradnak, elsárgulnak a levelei. Az ok abban rejlik, hogy a yucca egy sivatagi növény, amely ahhoz szokott, hogy havonta csak egyszer jut csapadékhoz. Tehát otthon is úgy kell vele bánni, mintha sivatagban lenne. Nem szabad túllocsolni, mert a vizet akár egy-másfél hónapig képes tárolni vaskos szára.

Dracena 

Hasonló a helyzet ennél a növénynél is, ahol a locsolást szintén nem szabad túlzásba vinni. Itt azonban a meleg levegő is okozhat gondokat. A 20-25 fokos fűtés által elért hőmérséklet hatására hullatni kezdi a levelét. Érdemes ilyenkor a radiátortól minél távolabb helyet keresni kedvencünknek.

Páfrány, aszparágusz

A páfrány az egyik legkedveltebb szobanövény, gyönyörű esése miatt. Viszont ez a faj is nehezen viseli a telet, amiért szintén a fűtés a felelős. A meleg hatására szárazzá válik a levegő, a páratartalom lecsökken, amit ezek a növények nem bírnak. A páfrány nagy hátránya, hogy az összes levél egyszerre kezd el száradni, majd lehullani. Ennek elkerülése érdekében tegyünk a cserepek alá kavicsos tálcát, permetezzük a leveleket naponta és tegyünk párologtató berendezést a szobába. Ha már megtörtént a baj, tegyük félre a növényt tavaszig. Akkor ültessük újra és tápoldatozzuk a földjét. Nyárra újra kihajt a páfrány és az aszparágusz is.

FikuszA fikusz is abba a csoportba tartozik, amelyik ha hullatni kezdi a levelét, egyik napról a másikra megkopaszodik. Ilyenkor kedvencünk vagy megfázott, vagy huzatot kapott, ugyanis rendkívül érzékeny a hideg levegőre. Elég 5 percre kinyitni az ablakot ahhoz, hogy megtörténjen a baj. Az egyetlen lehetőség a megvédésére, ha megakadályozzuk, hogy közvetlenül érje a hideg levegő. Ha mégis elhullatta az összes levelét, marad a páfrányos megoldás – félre kell tenni tavaszig.

A szobakertész legnagyobb hibája az, hogy megszokásból locsolja a növényeket, pedig minden díszes kedvencünknek más az igénye

A növényeknek a fejlődésükhöz fényre van szükség. Ha nem jutnak elegendő fénymennyiséghez a téli hónapokban, hajtásaik megnyúlnak, leveleik áttetszővé válhatnak – etioláltság. Mindezek következtében könnyen elvesztik díszítő értéküket. Emellett azonban azt sem árt szem előtt tartani, hogy amennyiben túlzottan erős fényre tesszük azokat, úgy száruk megkeményedik, és az átlagosnál zömökebbé válik a növény. A fényerősség az ablakfelület környékén a legerősebb. A szoba belseje felé haladva pedig akár 5-10%-kal is csökkenhet. A különböző fajok fényigénye természetesen eredeti származási helyük függvényében változik. Amennyiben szobanövényeink nem jutnak elegendő fényhez a téli időszakban, nem fognak virágozni, leveleik elhalványodhatnak. A legtöbb szobanövénynek körülbelül 1200-5000 lux fényerőre van szüksége. Ezen kívül ne feledjük, nem szükséges túlzásba vinni a megvilágítást, hiszen a virágok többsége igényli a sötét időszakot is – ilyenkor hőmérséklet-igényük is alacsonyabb.

Hőigényük szerint a szobanövények alapvetően három csoportba sorolhatóak.

A hidegházi növények számára elegendő a mindössze 8-12 Celsius-fokos hőmérséklet. Hidegházi növényként nevelhető a karácsonyi kaktusz, a kamélia, valamint egyes orchidea fajok – például a cymbidium. 12-18 Celsius-fokot igényelnek azok a szobanövények, melyek a mérsékelt házi növények csoportjába tatoznak. Ilyen például a yucca, a ciklámen vagy a mikulásvirág.

Legmagasabb hőmérsékletre a melegházi növényeknek van szükségük – esetükben 18-22 Celsius-fokról van szó. A melegházi növények csoportjának díszes tagja a papucsorchidea, a fikusz és a flamingóvirág.

A fagymentes napokon lássunk hozzá a gyümölcsfák ápolásához! Ha már megtisztították a fák törzsét és a vastag ágakat a rajtuk levő, felváló kéregpikkelyektől, akkor következhet a koronaritkítás. Az alma-, a körte-, a szilvafák különösen hajlamosak arra, hogy sűrű koronát neveljenek. Már pedig, ha a korona belsejét nem éri fény, akkor a gyümölcsök nem érnek be, nem színesednek, a kártevők és a betegségek akadálytalanul szaporodhatnak.

Először az egymást keresztező, befelé növő ágakat tőből kell kimetszeni vagy kifűrészelni. Ne tűrjék meg a törött, sérült, felkopaszodott ágakat sem! Ha ezeket kivágjuk, akkor a megmaradó termőrészek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, a rajtuk levő gyümölcsök biztosabban megtermékenyülnek, és szép, ízes gyümölcsöt érlelnek.

A gyakori influenzás megbetegedések jócskán fellendítették a déligyümölcsök fogyasztását, mert ma már eléggé köztudott, hogy a gyógyszerek hatását a friss gyümölcs fokozza. Ezért fogyasztanak sokan narancsot, mandarint, banánt és egyéb déli gyümölcsöt, remélve, hogy ezeknek a C-vitamin-, szervessav- és rosttartalma segít a makacs és kellemetlen influenzavírusok leküzdésében.

Cepan Caludiu, Phd. agrármérnök