Mindenki többet, harmadszor is

A statisztikák szerint a válság szele egyáltalán nem legyintette meg az országban működő kaszinókat, általában a szerencsejátékokat, mert az állam bevétele folyamatosan emelkedik ebből a tevékenységből. Vagyis jól megy a szerencsejátékokat szervező cégeknek is. Tény, húsz év elteltével a piac Romániában is szép lassan letisztul, mert miközben 2008-ban még 25 vállalkozás rendelkezett szerencsejáték-szervezési licenccel, számuk mára 15-re apadt, az állam éves bevétele pedig a 2008-as 289,5 millió lejről tavaly 607 millióra duzzadt, s csak egyetlen megbicsaklást jegyeztek fel, azt is 2009-ben amikor a tevékenységből az államkassza 9,7 százalékkal kevesebbet kaszált.A Săptămâna financiară gazdasági hetilap prognózisa szerint pedig az állam bevétele a szerencsejátékokból 2011-ben újabb rekordot dönthet. Megjegyzendő, hogy a pénzügyminisztérium ebbe a kategóriába sorolja az állami kitüntetésekhez járó pénzjutalmat, a különböző fesztiváldíjakat, sportolók, művészek különdíjait, alkalmi anyagi elismeréseit is, igaz, ezeket külön nyilvántartásban. Az viszont egyértelmű, hogy a kategória bevételeinek vastagja a szerencsejátékokból folyik be: a díjak, kitüntetések stb. után 16 százalékot kell befizetni, a szerencsejátékok után pedig 25 százalékot.Nem elhanyagolható ugyanakkor a kaszinók, szerencsejátékok működtetői által fizetendő fix adók sem. A recesszió előtti utolsó „békeévben”, 2008-ban 25 cég rendelkezett kaszinójátékok szervezésére engedélyt adó licenccel, 2009-ben már csak 20, idén pedig 15. A hetilap által megkérdezett szakemberek úgy vélik, nem csak a válság, hanem a szigorodó jogszabályok is hozzájárultak a kaszinók számának csökkenéséhez, s itt a kormány 77/2009-es rendeletét emlegetik. Ennek hatályba lépése után a kaszinók csak a játékszervezésért a korábbi 200 ezer lej helyett évi 400 ezret kell fizessenek, a játékasztalok utáni adó pedig az évi 200 ezerről 250 ezerre emelkedett Bukarestben, és 100 ezerről 120 ezerre vidéken, de arra is kötelezték a vállalkozásokat, hogy törzstőkéjüket egymillió lejre emeljék.A kaszinókkal szembeni erőteljes fellépéssel párhuzamosan a kormány sokkal engedékenyebb a játékautomatákat („félkarú rablókat”), bingó-típusú szerencsejátékokat szervezőkkel szemben, és csökkentette az adóikat: a játékautomaták éves adója 50 ezerről 25 ezer lejre csökkent, a vállalkozások pedig törzstőkéjüket 100 ezerről 30 ezerre csökkenthették. A teremben szervezett bingójátékok licencdíja 50 ezerről 40 ezerre zsugorodott, igaz, a tévén keresztül szervezett bingókért plusz 200 ezret kell befizetni.