Munkaerőpiaci összehasonlítás Magyarországgal, Lengyelországgal

Ha összehasonlítjuk a romániai, magyarországi és lengyelországi munkaerőpiacot, akkor számtalan hasonlóságot lehet felfedezni, ám az utóbbi időben Románia több fejezetnél is lemaradt, képtelen volt munkapiaci eszközökkel enyhíteni a recesszió negatív hatásait. Nézzünk előbb néhány hasonlóságot: a lengyel vízvezeték-szerelő és a román eperszedő története már közismert, az előbbiek 2004-től, az utóbbiak 2006-tól kezdték elárasztani a nyugat-európai piacot. A csatlakozás mindhárom ország számára lehetőséget kínált a munkanélküliség egy részének exportálására, ezzel a lehetőséggel valamivel jobban élt Románia, mint a másik két tagállam.A Săptămâna Financiară felmérése szerint azonban az utóbbi időszakban Magyarországon és Lengyelországban a munkaerőpiac stabilitása tapasztalható, miközben Romániában egyre növekszik a bizonytalanság. A lap mindhárom országban megkérdezett egy-egy szakembert, s az alábbi válaszokat kapták:„Ha figyelembe vesszük az ország munkaerőpiacát, megállapíthatjuk, hogy az állam által nyújtott támogatás a magáncégeknek, más országokhoz képest, minimális”. (Alina Candea, CVO Sales&Marketing Recruitment – Románia) „A kormány nyílt pályáztatáson keresztül kínál a vállalkozásoknak segélyezési programokat. Főként külföldi cégek részesülhetnek adókedvezményben, hogy megkönnyítsék számukra a munkaerő felvételét.” (Cseh Orsolya, CVO Sales&Marketing Recruitment Magyarország)„A lengyel munkaerőpiac a BPO-k (Business Process Outsourcing) jelenlétére (=bizonyos szolgáltatások kiszervezése) épül, főként a pénzügyi szektorban. A közszféra most restrukturálási periódusban van”. (Andrew Samu, CVO Sales&Marketing Recruitment Lengyelország).Az említett régiókban jelenleg a legnagyobb a kereslet az IT, pénzügyi-eladási és marketing szektorokban, ugyanakkor a „fejvadászattal”, a kiszemelt személy ellenőrzésével eltöltött idő is nagyjából ugyanannyi. A különbség a bérezésnél kezdődik: Romániában startból a legkisebb a minimálbér (153 euró), miközben Magyarországon 270 euró, Lengyelországban 281 euró. Még nagyobbak a különbségek a vezető-végrehajtó tisztségek esetében: Romániában egy ilyen cégvezető keresete 3-5000 euró, plusz szolgálati gépkocsi, laptop, jutalékok, Magyarországon már 8-10 000 euró plusz juttatások, Lengyelországban azonban csak 2500-4000 euró.Ha megnézzük, miként oszlanak meg az alkalmazottak a privát- és állami szférában, akkor kiderül, hogy a valóban aktívan termelő dolgozók száma Romániában a legkisebb. Lengyelországban 100 ezerrel többen dolgoznak a közszférában, de a lakosság száma is 16 millióval nagyobb. A lengyel állami alkalmazottak 85 százaléka  az egészségügyben és az oktatásban tevékenykedik, nálunk ellenben az 1,3 millió közalkalmazott túlnyomó része a közigazgatásban kapja fizetését. Magyarországon a 800 000 közalkalmazottnak 80 százaléka dolgozik az egészségügyben és az oktatásban, 3 millióan a privát szférában.Mindhárom országban a gazdasági válság a munkanélküliség emelkedését idézte elő, ám néhány hónap elteltével Magyarország és Lengyelország pozitív eredményeket tudott már felmutatni, csökkent a munkanélküliség, Romániában viszont mai napig emelkedik. Ugyanakkor nálunk tíz magáncégből csak kettő hajlandó új munkaerőt felvenni, erről pedig nem a vállalkozások, hanem a kormány munkaerő-stratégiája tehet. Amely, természetesen, egyáltalán nem létezik.