Ne vegyék el tőlük a létezés jogát is!

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikkelye elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. E népes csoport tagjai ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint bármely más európai polgár. Az EU felismerte: a fogyatékkal élők jogainak biztosítása csak úgy lehetséges, ha kiemelt figyelemmel kezeljük az őket érintő sokrétű problémákat. Az elsődleges cél, hogy a fogyatékkal élők betölthessék állampolgári szerepüket, és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos, hogy döntési lehetőségeikben, életük irányításában ugyanakkora szabadságot élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. Az e téren indított kezdeményezéseknek a hozzáférés, a társadalmi befogadás és az egyenlő bánásmód biztosítását kell célul tűzniük. Ebből fakadóan a közösség egyik fő törekvése, hogy minden rászoruló számára rendelkezésre álljon a tartós ápolás és a támogató szolgáltatások igénybevételének lehetősége. Ezenfelül az EU figyelmet fordít a fogyatékosság jelentette terhek csökkentésére, a habilitáció és rehabilitáció biztosítására, a fogyatékosság szociális és gazdasági következményeinek enyhítésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A kiemelt feladatokat e területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elősegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása, megfelelő életszínvonal és szociális védelem biztosítása jelenti.Ezek a mondatok minden jóérzésű emberben fokozzák a felháborodást, amelyet a román kormány egyik legújabb költségcsökkentő rendelete váltott ki. A rendeletet – amely az állandó felügyeletet, orvosi ellátást, gyógyszeres kezelést igénylő fogyatékkal élő személyek és gondozóik járandóságainak számottevő csökkentését írja elő – 2011 januárjától kívánnák életbe léptetni. Nálunk 1989 után sikerült részben kivívniuk a fogyatékkal élőknek, hogy végre emberszámba vegye őket az állam, hogy aktív szociális védelmet, anyagi támogatást (amely egyébként csak részben fedezi az életvitelükhöz szükséges költségeket) biztosítson számukra, s húsz év sem telt el, a kormány egyetlen tollvonással vissza akarja állítani az 1989 előtti helyzetet, ellehetetlenítve az ezernyi megpróbáltatással küszködő fogyatékkal élők mindennapjait. Hozzá kell tennünk, hogy a fogyatékkal élőket védő, támogató intézkedések jóval szerényebbek, mint az Európai Unió országaiban érvényben lévők, arról már nem is szólva, hogy az uniós országokban a fogyatékos személyeknek nyújtott szociális szolgáltatások állami finanszírozásának csökkentéséhez a legnehezebb gazdasági körülmények között sem folyamodtak.És mit akarnak nálunk? Le akarják vágni a fogyatékkal élők járandóságát, fix összegekkel akarják helyettesíteni a havi juttatásokat: a súlyosan fogyatékos személyek esetében ez az összeg 340 lej lenne, hangsúlyos fogyatékkal élőknél 250 lej, enyhébb fogyatékkal élőknél 35 lej! Súlyosan fogyatékos gyermek esetében 91 lejt, hangsúlyos fogyatékossággal élő gyermeknél 68, illetve 33,5 lejt (enyhébb fogyatékosság esetében) kapna a gyermeket nevelő család egy hónapra. Emellett megvonnának tőlük több ingyenes szolgáltatást (telefon, utazás stb.). Tovább csökkentenék a fogyatékkal élő személyek gondozóinak, amúgy is nevetségesen alacsony fizetését. A gondozók – közalkalmazottak lévén – július elsejétől 25 százalékkal kevesebb fizetést kapnak, ez az összeg januártól tovább csökkenne: a havi 400 lej helyett csak 200 lejt kapnának, de ha vállalnák két (kettő!) súlyosan fogyatékos személy gondozását, megadnák nekik a 400 lejt! Az Aradi Gyermekjogvédő és Szociális Főigazgatóságtól kapott statisztikai adatok szerint (szeptember végi adatokról van szó) Arad megyében 12 446 állami juttatásban részesülő fogyatékkal élő személyt tartanak nyilván: közülük 11 255 felnőttet (4584 súlyosan fogyatékos) és 1191 gyermeket (507 súlyosan fogyatékos). A fogyatékosságot tekintve legtöbb a mozgáskorlátozott (2902 felnőtt és 77 gyermek), őket követik a világtalanok, látáskárosultak (2780 felnőtt és 64 gyermek)… Ezeknek a személyeknek a döntő többségéről a családtagok gondoskodnak (a szociális közintézmények, otthonok hálója roppant hiányos, tele van lyukakkal), az állami támogatás csupán enyhíti a vállukra nehezedő súlyos gondokat. S most ezt is el akarja venni a kormány. Mert ez fogja megmenteni az országot a pénzügyi katasztrófától!A fogyatékkal élő személyek érdekeit, jogait védő egyesületek máris felemelték szavukat, elfogadhatatlannak tartják a kormány szándékát! A tiltakozók között van a Romániai Mozgássérültek Országos Egyesülete (AHNR) és annak megyei fiókszervezetei. Ion Adrian Mihalcea, az AHNR elnöke hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a 448/2006-os, a fogyatékkal élők jogainak védelmét biztosító törvény egyetlen cikkelyének a módosításával sem, következésképpen minden fórumon – a nemzetközi fórumokon is – eljárnak, hogy a kormányt a felháborító, az egész kormányzati tevékenységet negatívan minősítő módosító rendelkezéseinek visszavonására késztesse! Ne vegyék el ezektől az emberektől még a létezés jogát is!