Rátehénkedtek

Mindenki elismeri a múltbeli hibákat, a téves döntéseket, a stratégiahiányt, az alulfinanszírozottságot, ám itt meg is reked a szakma és a kormányzat cselekvőképessége a tejipar megmentése, pontosabban talpra állítása érdekében, derült ki a Săptămâna Financiară napilap által szervezett fórumon, ahol sikerült egy asztalhoz ültetni termelőket, feldolgozóipart, szaktárcát és állattenyésztőket.

Románia bő három éve már az Európai Unió tagja, ennek ellenére az agrártárcának ma sincs tejstratégiája, és a túlélési tejtermelést támogatja az iparszerű, nyereséges termelés helyett. A konferencián elhangzott adatok szerint a tehénállomány 85 százaléka 1-3 állatot tartó gazdaságokban található, magyarán a tulajdonosaik kizárólag saját célra nevelik őket, piacra már nem termelnek. Ennek következtében nem véletlen, hogy a Romániában megtermelt tejnek mindössze 20 százaléka kerül a feldolgozóiparhoz, a többit helyben, piacon és természetesen feketén értékesítik a gazdák. Mindez – a szakemberek szerint – már katasztrofális helyzetet jelent.

A kilátások pedig sötétek. A Statisztikai Hivatal adatai alapján 2010-ben 9 százalékkal csökkent a feldolgozóiparnak beszállított tej mennyisége, ennek minőségéről pedig rémtörténetek keringenek. A tejipar abból főz, amit kap, így a gyárak kapuján kikerülő tej, tejtermékek egyharmada nem felel meg az unió minőségi szabványainak. Az Európai Bizottságtól a minőségre kapott hároméves derogáció most decemberben lejárt, ezt sikerült erre az évre meghosszabbítani, de a mezőgazdasági minisztérium szerint a feldolgozó cégeknek 80 százaléka mai napig nem végezte el a kért fejlesztéseket.

Mindez pont egy olyan periódusban, amikor a korábbi túltermelést követően a tagállamokra kivetett kvótarendszer befuccsolt, és az elmúlt években többször is tejhiány keletkezett az uniós piacon. Ennek eredményeként a felvásárlási árak emelkedtek, a gazdák nyereségesen termeltek, de természetesen nem Romániában. Bukarest, habár láthatta a kvótarendszer bütykeit, mégsem lépett idejében, hogy legalább egy vékony szeletet hasítson a tejipar felfutásából. Más kérdés, hogy hiába kínálnának magasabb szubvenciót, a romániai gazdák gondolkodásmódjának megváltozása még várat magára – amíg mindenki a saját farmján sepreget, és nem hajlandó értékesítési szövetkezeteket alakítani, az ágazat hamvában gyötrődik, de ez más kérdés. Pozitív példák több száz tehenet nevelő farmokra ma is van, azért kevesen, de megértették, hogy az államnak nem lehet célja a csupán túlélésre beállt gazdák szubvencionálása.

Úgy tűnik, a hazai tejipar vonata már elszáguldott, s csupán az inercia viszi tovább az ágazatot, amelyre 2014 után várhatóan újabb megpróbáltatás vár. Pont az említett tagállami kvótarendszer összeomlása miatt három év múlva az unióban liberalizálják a piacot, vagyis akadály nélkül árasztja el az országot az importtej. A fórumon elhangzott, hogy már az csoda lenne, ha sikerülne megtartani a jelenlegi termelési szintet, mert a kvóta túllépése miatt évek óta büntetéseket fizető tagállamok termelői, megszabadulva 2014-ben a rendszer igájától, alig várják, hogy betegyék ide lábukat.

A farmerek szubvencionálásának kezdeteitől az állam több százmillió eurót fizetett ki a gazdáknak, csakhogy legtöbbször nem hatékonysági, hanem szociális kritériumok alapján, aminek eredményeként most itt áll Románia tejipara. Az is igaz, hogy a nagygazdaságok finanszírozása is hiányzott, nem véletlen a statisztika az 1-3 tehenet tartó vidékiekről.

Ebből az ügynevezett szociális szubvencionálási rendszerből azonban egyelőre nincs kiút, a kormány sem tudja, mit kezdjen vele. Ma 1,25 millió szarvasmarhát nevelnek körülbelül 900 ezer gazdaságban, s az állatokért kapott kevés pénzből, a sarkon, szomszédoknak, piacokon értékesített tejből, túróból, tejfölből fizetik ezek az emberek ki a számláikat. A konferencián Viorel Andronie, az Állatorvosok Kamarájának elnöke viszont figyelmeztetett, hogy a szubvenciót a szociális kritériumok helyett azok felé kellene irányítani, akik hajlandóak kereskedelmi szintű, nagybani és legális tejtermelésre váltani.

Hasonló hangnemben nyilatkozott a rendezvényen a szaktárca képviseletében megjelent Adrian Rădulescu államtitkár is, más kérdés viszont, hogy a szándékot a kormány mikor ülteti végre gyakorlatba. A gazdák egyik érdekvédelmi szervezetének vezetője szerint elhibázott a mezőgazdasági minisztérium stratégiája, amely a dombvidéki, hegyi tejtermelőket részesíti előnyben, „holott a tej ott termelődik, ahol a gabonasilók állnak”, ráadásul hegyvidékről gond a tej begyűjtése.

A konferencián elhangzott szakmai, érdekvédelmi oldalról érkezett javaslatok viszont várhatóan süket fülekre találnak, hisz amennyiben a szaktárca holnap új tejtermelési programot hirdet, annak eredményeire legalább három-négy évet kell várni.