Száguldás a válság árnyékában

Jóllehet a közúti és a légi közlekedés komoly konkurenciát jelent, a vasúti személyszállítás megtartotta helyét, sőt folyamatosan növekedett az Európai Unió országaiban. 

Legalábbis a gazdasági válság kitöréséig. A recesszió kisebb mértékben érintette a vasúti személyszállítást, mint a teherforgalmat, derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból.

2004 és 2007 között az utas/kilométer (a vasúti személyszállítás mérője) átlagosan évi 3,1%-kal növekedett, 2007 és 2008 között, pedig 4,2%-kal. A válság visszaesését eredményezett, 2009-ben a vasúti személyszállítás 1,5%-kal esett vissza az előző évhez képest.

Országonként természetesen nagyok az eltérések. Görögországban, Romániában és Magyarországon például az utóbbi öt évben csökkent a vasúti személyszállítás. Érdekes módon ezek azok az országok, melyeket a gazdasági válság amúgy is a legjobban telibe talált, legalábbis a túlméretezett állami szféra tekintetében. Magyarország esetében a visszaesésben az is szerepet játszott, hogy 2008-ig 14 helyi érdekeltségű (összesen 474 km) vonalat számoltak fel. Görögország és Románia esetében viszont a vasúti szolgáltatások alacsony színvonala, a közlekedés lassúsága, valamint a magas jegyárak taszították el az utasokat.

Spanyolországban emelkedett legjobban a vasúti személyszállítás teljesítménye, ami mindenekelőtt a Madrid–Barcelona fővonal korszerűsítésére vezethető vissza. Ezáltal az ország legnagyobb két városa, milliós lakosságú metropolisok között a vasúti közlekedés gyorsabb, mint az autópályán, s a fel- és leszállás jóval kevesebb időt vesz igénybe, mint a repülőtéri hosszadalmas eljárás.

Közel 90 millió utas/kilométerrel amúgy Európa vasúti bajnoka Franciaország marad, ahol már a nyolcvanas évektől jelentős korszerűsítés történt, s az országot behálózó gyors vonatok (TGV) rendszeresen 300 kilométer/óra sebességgel közlekednek. Vagyis kétszer-háromszor gyorsabb, mint az autópálya, s a vonatok bevisznek a városközpontba, ahol az állomások vannak, nem a külvárosokba, mint a repülő. Franciaországban a közúti és légi közlekedés számára jelent nagy kihívást a korszerűsítés, hogy egyáltalán lépést tudjon tartani a szó szoros értelmében száguldó vasúttal. Aligha meglepő, hogy a vasúti közlekedést választók száma folyamatosan növekszik.

Németország szorosan a második, 82 millió utas/kilométerrel, nem sokkal marad el a franciáktól, noha itt a vasút nagyméretű korszerűsítése csak a kilencvenes évek végétől indult be, s a világon példátlan autópálya-hálózattal kell megmérkőzzön. Nagy Britannia (54 millió utas/kilométer) és Olaszország (46 millió) – az unió másik két „nagyja” – alig valamivel marad el az utas/kilométer tekintetében. Itt a vasút modernizációja lassabban halad, ami meg is látszik: az időre (ebből van a legkevesebb) való tekintettel a közút és a repülőgépek jobb megoldást jelentenek. 2008-ban, a gazdasági válság kitörése előtt Romániában az évi utas/kilométer száma olyan 7 millió körül alakult, Magyarországon pedig 8,5 millió volt.

Amennyiben nem a nettó utas/kilométer számot nézzük, hanem az országok vasúti hálózatának hosszához viszonyítjuk, akkor Hollandia, Nagy Britannia, Belgium az elsők sorrendje.