Tankcsapda

„Sem a londoni, sem a New York-i tőzsde nem hallgat Emil Boc kormányfőre. Emelkedik az olajár, a jövedéki adó, a forgalmi adó, gyengül a lej a dollárral szemben, s nem is az a gond, hogy drágul az üzemanyag, hanem hogy ennek ára elviselhetetlenné vált a lakosság számára. Kína továbbra is nagyfogyasztó marad, az Európai Bizottságot pedig nem érdekli, milyen alacsonyak a bérek Romániában, miközben a benzin ugyanannyi, mint Németországban” – diagnosztizálta a hazai üzemanyagárak emelkedésének okait, következményeit a Ziarul Financiar napilapnak Andrei Chirilescu, a Lukoil Románia korábbi igazgatóhelyettese, aki belülről ismeri a probléma gyökereit.

Tény, hogy az elmúlt két évben a benzin ára 72 százalékkal, a gázolajé pedig 52 százalékkal emelkedett, s ma már csak nosztalgiával emlékezünk 2009 január első napjára, amikor egy liter 95-ösért még csak 2,87 lejt kellett fizetni a kutaknál.

Az ügy érdekessége, hogy hiába fenyegetőztek sztrájkkal a taxisok, hiába burkolóznak populista kijelentésekbe a politikusok, hiába vizsgálódik hat éve a versenyhivatal, mert, árkartellt sejt a forgalmazók között, a benzin ára átlépte az ötlejes küszöböt is, és elemzők szerint esély sincs a tempó megállítására. Egyébként Bogdan Chiriţoiu, a versenyhivatal elnöke legalább bevallotta, hogy hasonló vizsgálatokra szinte minden uniós tagállamban sor került, de a kutakodás eredménytelenül végződött.

Tehetetlenségében Emil Boc kijelentette, fontolgatja az olajtársaságok pluszban való megadóztatását, „hogy feleljenek a piacgazdaságnak ellentmondó áremelésekért”, és megbízta az ANAF-ot, hogy ellenőrizze, mekkora profitot értek el ezek a cégek. Az igaz, hogy a Rompetrol halványan muzsikál, hisz 2010-es vesztesége a kutaknál megközelítette a 40 millió eurót, és a cég vezetői szerint a mínuszt még nem is hárították át teljes egészében a fogyasztóra. A Petrom jobban áll, ám ők is megsínylették az Arpechim finomítójuk bezárását.

Természetesen az érintett vállalatok – főként a Petrom-OMV és a Rompetrol – is azonnal reagáltak, s bejelentették, amennyiben a kormány magyar mintára Robin Hood adót vet ki az üzemanyagokra, a pluszban befizetendő összeget a vásárlók fogják megfizetni. Ami érthető, hisz az osztrákok nem fogják ölbe tett kézzel figyelni, hogy csökken a Petrom nyeresége. A Robin Hood adón kívül pedig az államnak semmilyen eszköze nincs arra, hogy megfékezze az áremelést. Amennyiben például, csökkentené a forgalmi adót, a lakosság csupán rövid ideig jutna lélegzethez, hisz előbb-utóbb ismét elérnék a régi értéket, s közben „csak” az állami bevételek esnének vissza. A Románia kőolajkészletével való példálózás sem több populizmusnál, mert hiába rendelkezik az ország még némi kőolajtartalékkal, ennek kitermelése drága, a finomítás drága, mert a Petrom vagy a Rompetrol még mindig a ’80-as évek színvonalának megfelelő technológiát alkalmaz, egyetlen finomítót sem korszerűsítettek. A meglévő kőolajmezőkről már csak szivattyúzással hozható fel a fekete arany, ezért drága a kitermelés is. Erre utal egy másik adat is: Ausztria, amelyik nem rendelkezik olajtartalékokkal, olcsóbban állítja elő a benzint, náluk egy liter, adókon kívül 0,54 euró, Romániában 0,58 euró.

A nemzetközi olajár alakulásába Európának a beleszólása nulla, s ameddig Kína, India minden mennyiséget felvásárol, addig természetesen nem csökkenhet. A világ olajtermelésének körülbelül felét biztosító OPEC-tagállamoknak pedig megfelel a 80-90 dollár/hordó körüli ár, mert a profitból képesek finanszírozni a kitermelés fejlesztését. Igaz, néhány tagállam nem tartja be a kitermelési kvótáját, többet hoz felszínre, de ettől sem esik az ár, és attól sem fog, hogy a közeljövőben Irak lassan eléri háború előtti termelését.

Vagyis Romániában számítani kell rá, hogy a benzin és a gázolaj ára tovább emelkedik, ami láncreakcióként idézi majd elő a közlekedés, élelmiszer, szolgáltatások stb. drágulását, az infláció elszabadulását.

Benzinár (euró/liter)

Németország         1,47

Olaszország           1,44

Franciaország        1,43

Magyarország        1,30

Ausztria 1,28

Spanyolország       1,26

Lengyelország       1,22

Románia              1,17

Bulgária                 1,12

Egyesült Államok   0,63