Törvény a Bethlen Gábor Alapról

A kormány az eddigi, határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszerek legjobb elemeit építi be a nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába a benyújtott indítvánnyal – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat expozéjában kedden a parlamentben. 

Kiemelte: Magyarország már a rendszerváltoztatás idején megkülönböztetett figyelmet fordított az addig tőle elzárt nemzetrészekre. Mint mondta, a külhoni magyarság támogatása immár húszéves múltra tekint vissza. Az indítvány szerint a Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszert.

Semjén Zsolt felidézte: 1990-ben az éppen legszükségesebb ügyekben, ad hoc jelleggel nyújtott támogatást a magyar állam a külhoni magyarságnak, 1991-től pedig a központi költségvetés fejezeti szinten tervezte be a  határon túli magyarság támogatását. Hozzátette, 1992-ben kormányrendelet  alapította meg a határon túli magyarok hivatalát. A  miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy 1998 és 2002 között született  meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ekkor építették újjá a  Mária Valéria hidat, és ekkor indult el számtalan ösztöndíjprogram. Mint  fogalmazott, számos olyan egyházi intézmény, civil szervezet nem jutott  támogatáshoz az elmúlt években, amely nem tartozott a meghatározó  érdekkörök belső gyűrűjébe. Hangsúlyozta: a kormány az eddigi, a  határon túli magyarságnak szánt támogatási rendszerek legjobb elemeit  építi be a nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába a benyújtott  indítvánnyal. Immár nem bázisalapon, hanem az ellátandó feladatokhoz  mért tervezési munkával próbálja meg biztosítani a kormány a külhoni  intézményrendszerek működését és fejlődését – jelentette ki. Szavai  szerint Bethlen Gábor, Erdély legjelentősebb fejedelme, már 400 évvel  ezelőtt is tudta, hogy a magyar megmaradás bázisa az oktatás, a kutatás,  a gazdaságfejlesztés, az együttműködés és a történelmi egyházakra  alapozott intézmények fejlesztése. Semjén Zsolt közölte: a törvény  négy ponton hoz új szemléletet a támogatások kezelésében. Egységesen  kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és az azokhoz rendelt  forrásokat, többszintű döntéselőkészítő munkát szab meg, átláthatóbbá és  elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket, valamint megnyitja a  lehetőséget az uniós alapok sokkal hatékonyabb kihasználásához – tette  hozzá. Elmondta: az alapot az Állami Számvevőszék (ÁSZ) folyamatos  ellenőrzés alatt tartja, és az alap időszakosan köteles a parlamentnek is beszámolni tevékenységéről. A miniszterelnök-helyettes, a KDNP  elnöke felidézte: jövőre lesz tíz éve annak, hogy az Országgyűlés  elfogadta a kedvezménytörvényt. Itt említette meg azt: fel kell készülni  arra, hogy a demográfiai hullámvölgy és az asszimilációs folyamatok – elsősorban a szórványvidéken – súlyos mértékben befolyásolják a helyi  magyar közösségek és intézmények életképességét. Ezért indokolt az  oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is – mondta.