Újabb olajválság fenyeget?

Kedden 105 dollárra emelkedett a kőolaj hordónkénti világpiaci ára, ami a legmagasabb az utóbbi két évben. A kiváltó ok a líbiai zavargások, ahol a szomszédos Egyiptomhoz és Tunéziához hasonlóan a lakosság Moamar al-Gadaffi diktátor távozását követeli, utóbbi pedig belelövetett a tömegbe.A zavargások nyomán több multinacionális olajvállalat felfüggesztette kitermelését, s evakuálta személyzetét Líbiából. Napi 1,2 millió hordós kitermelésével, az észak-afrikai ország a világ kőolajtermelésének 2%-át biztosítja.Kőolaj és politikaAz arab világban zajló zavargások eddig nem érintették jelentősen a kőolaj világpiaci árát. Egyiptom és Tunézia ugyanis elenyésző tartalékokkal rendelkeznek, amelyek nemigen befolyásolják a világpiaci fejleményeket. Ellenben a kettő között fekvő Líbia a világ 15. kőolaj-kitermelője.A hetvenes évek nagy olajválságai – melyek bő egy évtizedre lassították le a világ gazdasági növekedését és jelentős szerkezetváltást eredményeztek a nyugati országokban – szintén politikai indíttatásúak voltak. Az első olajár-robbanás 1973-ban történt, az arab–izraeli háború (Yom Kippuri háború) idején, amikor a kőolajtermelő – zömében muszlim – országokat tömörítő OPEC egyik napról a másikra négyszeresére emelte a kőolaj világpiaci árát. A másik nagy árrobbanás hat évvel később, 1979-ben történt, az iráni Iszlám Forradalom idején. A Mohammed Reza Pahlavi sah ledöntését eredményező forradalom több hónapos általános sztrájkkal indult, mely során a világ akkor második legnagyobb kőolaj-kitermelője, Irán teljesen leállította a kitermelést.A mai helyzet kísértetiesen hasonlít a hetvenes évekéhez. Amennyiben az arab országokban tovább terjednek a zavargások, a kőolaj-kitermelés alighanem akadozni fog, s a kínálat visszaszorulása jelentős áremelkedést eredményezhet. Főleg, hogy a hatalmas felvevőképességű kínai piac “szomja” fokozódik.Az utcai zavargások által érintett Algéria például napi 2,2 millió hordó kőolajt termel, szinte kétszer annyit, mint Líbia. Eme kiesés még inkább feltornászná az árakat. Kuwait (napi 2,4 millió hordó) és az Egyesült Arab Emírségek (napi 2,8 millió hordó) a világ első tíz legnagyobb kőolaj-kitermelőinek számítanak, kiesésük komoly problémát okozhatna. Erre az esély azonban nem túl nagy, mivel kis népességű országokról van szó, ahol a búsás olajjövedelmek magas életszínvonalat biztosítanak a lakosságnak, s eddig nem voltak komoly lázadások. De hát Líbiára ugyanez érvényes, mégis lángokba borult.Nehézsúlyú játszmaSzaúd-Arábia, a világ első számú kőolaj-kitermelője jelezte, hogy képes és hajlandó pótolni a líbiai – vagy más országok – kiesését. A szaúdi – abszolút – monarchia jelenleg 8 millió hordó kőolajat termel ki naponta, amennyiben kihasználja teljes kapacitását, 12,5 millió hordóra emelheti kitermelését.Az USA-szövetséges Szaúd-Arábia garanciája ellenére az olajválság fenyegetése mégis reális veszély, mellyel számolni kell. A nyugati szakértők számolnak is vele, főleg, ha Irán is lángokba borul. Napi 4,2 millió hordós kitermeléssel a perzsa ország ugyanis a világ negyedik legnagyobb kitermelője (az összes adat a CIA interneten elérhető adattárából származik). Irán ugyanis világméretben már olyan nehézsúlyú kitermelőnek számít, amelyet az OPEC többi tagja, illetve az azon kívüli nagy kitermelők (Oroszország, USA, Kína stb.) már nehezen tudnának pótolni, ha egyáltalán pótolni tudnák. Politikai jellegű utcai megmozdulások Teheránban is voltak, s alighanem tovább terjednek, amennyiben a népfelkelési hullám felerősödik, s Egyiptom és Tunézia után más arab országban is sor kerülhet rendszerváltásra.Arról nem is beszélve, hogy Szaúd-Arábia igyekezete ellenére, az alacsony kőolajár megfelel a kőolajtermelő államokat összefogó OPEC elvárásainak. Vagy Oroszországnak, amely éppen a nyersanyagok (főleg kőolaj és földgáz) exportja révén lendült fel 2000 után a korábbi mély válságból, sőt a nyersanyagárak révén politikai zsarolást is gyakorol a kiszolgáltatott Európára. Alexej Boriszovics Miller, az orosz Gazprom vezérigazgatója tavalyi becslése szerint akár 250 dollárra is felszökhet a kőolaj hordónkénti ára. Ez alighanem bénítóan hatna a világgazdaságra, bármenyire örülnének a termelő országok.