Internethasználat az EU-ban
Válságidőben is terjeszkedik
Írta:
2010. december 15. 20:52 (szerda) /
Minden második EU-s állampolgár naponta használja az internetet, s az arány évről évre töretlenül növekszik. Az információs világháló vonzereje óriási még a gazdasági világválság idején is.
2006 és 2010 között ugyanis az uniós háztartások internet-hozzáférhetősége 49%-ról 70%-ra emelkedett. Még látványosabb a növekedés a szélessávú internet esetében, amely megduplázódott négy év alatt, s immár az uniós háztartások 61%-a rendelkezik ilyesmivel, míg négy évvel ezelőtt az arány csupán 30% volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az internethasználat legnagyobb arányban a keleti új tagországokban növekedett. Románia áll az élen, 4 év alatt szinte megháromszorozódott az internethasználók száma, de Bulgária, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében is megduplázódás tapasztalható.
Mindezek ellenére az északi és nyugati országokban az internet-hozzáférhetőség lényegesen nagyobb, mint a Balkánon. Néhány uniós tagország – valamint két tagságra pályázók – helyzetét a következő táblázat ismerteti:
Ország
Internet-használat (a háztartások %-ban)
Szélessávú internet (a háztartások %-ban)
Internet hozzáférhetőség a háztartások szerint
2006
2010
2006
2010
Gyerekes
Gyerek nélküli
EU-s átlag
49
70
30
61
84
65
Hollandia
80
91
66
n.a.
99
88
Svédország
77
88
51
93
98
85
Németország
67
82
34
75
97
79
Finnország
65
81
53
76
99
75
Nagy Britannia
63
80
44
n.a.
91
75
Franciaország
41
74
30
67
90
65
Írország
50
72
13
58
84
64
Észtország
46
68
37
64
92
59
Csehország
29
61
17
54
80
53
Magyarország
32
60
22
52
77
54
Olaszország
40
59
16
49
74
53
Portugália
35
54
24
50
80
44
Görögország
23
46
4
41
66
39
Románia
14
42
5
23
50
37
Bulgária
17
33
10
26
62
29
Horvátország
n.a.
56
n.a.
49
80
47
Törökország
n.a.
42
n.a.
34
43
41
Amint a táblázatból is kiderül, a hollandiai háztartások 91%-a rendelkezik internetkapcsolattal, s ott, ahol gyerekek is vannak az arány 99%! A skandináv országokban már 4 évvel ezelőtt is nagyobb volt az internet-hozzáférhetőség aránya, mint a közép- és kelet-európai országokban manapság. Jóllehet a közép-európai országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, balti államok) sokat fejlődtek 4 év alatt, s immár jobban állnak, mint a déli régi tagállamok (Olaszország, Spanyolország vagy Portugália).
A jelentős fejlődés ellenére e téren is a balkáni államok állnak a legrosszabbul. Bulgária az utolsó az EU-ban az internet-hozzáférhetőség tekintetében, a szélessávú internet esetében viszont Románia áll a legrosszabbul. Noha egyelőre nem uniós tag, Horvátországban e téren is a többi közép-európai országokhoz hasonló a helyzet, azaz lényegesen jobb, mint Románia és Bulgária esetében. Törökország internethasználata viszont a többi balkáni országéhoz hasonlít.
Az információs világháló használatában természetesen nagy eltérések vannak korcsoportonként. Aligha meglepő, hogy a fiatalok használják leginkább. A 24 évnél fiatalabbak többet használják a modern technológia vívmányait, mint a 25 és 54 év közöttiek, s lényegesen többet, mint az 55 évnél idősebbek. Úgyszintén minden ország esetében a gyerekes családok jóval nagyobb arányban rendelkeznek internettel, mint a gyermek nélküliek.
Jelentős eltérések adódnak a hatóságokkal való elektronikus kapcsolat terén. Dániában például az internetezők 87%-a szerez információt a közintézmények honlapjairól, Svédországban és Finnországban az arány 70%. Ellenben Romániában csak 19%, Görögországban pedig 29%, míg Magyarország a középmezőnyben található 51%-os aránnyal, ami megegyezik az uniós átlaggal.
Még jelentősebbek az eltérések a világhálón való vásárlás tekintetében. Míg uniós szinten a lakosság 56%-a rendelt interneten termékeket vagy szolgáltatásokat az utolsó 12 hónapban, a britek 80%-a tette ezt, a dánok 75%-a, s a svédek, hollandok és németek több, mint 70%-a. A legtartózkodóbb e téren is Románia, ahol a lakosság csupán 9%-a vásárolt interneten keresztül az utóbbi évben, noha Bulgária (11%) és Litvánia (18%) sem áll sokkal jobban.
Nyugati Jelen lap
Hozzászólások