Van még lejjebb? – tovább romlott Görögország megítélése

A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja két fokozatot rontott a görög adósbesoroláson.

Tovább süllyesztette Görögország eddig is mélyen spekulatív – vagyis a befektetésre ajánlott szinteknél messze alacsonyabb – államadós-kockázati besorolásait szerdán a Standard & Poor’s, amely szerint a múlt heti euróövezeti csúcson javasolt adósságátrendezés részleges nem törlesztésnek felelne meg.

A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja szerdán Londonban bejelentette, hogy az eddigi „CCC”-ről két fokozattal „CC”-re módosította a hosszú futamú görög szuverén adósság osztályzatát.

Ezzel az euróövezeti tag Görögországé jelenleg a leggyengébb államadósi besorolás az egész világon.

Az S&P közölte, hogy az új görög osztályzatra is további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás marad érvényben.

Négy fokozat

A hét elején egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service az addigi „Caa1”-ről négy fokozattal „Ca”-ra rontotta Görögország besorolását; ez megfelel a Standard & Poor’s által szerdán megállapított új görög államadós-osztályzatnak.

A Moody’s azzal indokolta a döntést, hogy az euróövezeti csúcson bejelentett program nyomán a görög államkötvények értékvesztéssel járó átcserélésének – vagyis a hitelminősítői besorolási kritériumok alapján Görögország nem törlesztővé válásának – immár „gyakorlatilag 100 százalékos az esélye”.

A szerdai görög leminősítéshez fűzött elemzésében a Standard & Poor’s is közölte: a múlt heti eurócsúcs közleményéből azt a következtetést vonta le, hogy a görög államadósság javasolt átrendezése a cég besorolási metodikája alapján szelektív nem fizetővé válásnak felelne meg. Az elemzés szerint a javasolt átstrukturálást az S&P is értékvesztéssel járó kötvénycserének – „distressed exchange” – tekinti, mivel valószínűleg veszteségeket okoz majd Görögország kereskedelmi hitelezőinek.

109 milliárd euró

A brüsszeli euróövezeti válságcsúcs határozatai alapján Görögország 109 milliárd euró pótlólagos finanszírozáshoz juthat, ám ezt a zárónyilatkozat szerint kiegészíti a magánszektorbeli hitelezők önkéntesnek nyilvánított hozzájárulása, amely három év alatt 37 milliárd eurót tehet ki.

Ez utóbbi elem azonban – akár önkéntes, akár nem – hitelminősítői szempontból az érintett szuverén vagy kereskedelmi adós nem fizetővé válásának felelhet meg – legalábbis az érintett adóssághányad erejéig –, ha a magánszektorbeli befektetőket veszteség éri.

A nemzetközi hitelminősítők már a múlt heti eurócsúcs előtt jelezték, hogy – legalábbis szelektív – nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva.

(hirado.hu/MTI)