A büszke sátáni vezetés szomorú eredménye

„Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Márk ev. 8, 36.)

Az öröktől fogva létező Teremtő Isten ura és kiindulópontja minden létezésnek. Az emberi történelem folyamán országok, birodalmak emelkedtek föl, majd tűntek el, hullottak szét sokszor háborúk, vagy fogalmazhatunk úgy is: „kéz érintése nélkül”. Így történt ez az úgynevezett szocialista táborral is, amely belülről omlott össze, mint egy rossz alapra épült ház. A történelem „megsárgult” lapjai számtalan gyilkos diktátor személyét örökítik meg. Egy lap terjedelme túl kicsi ahhoz, hogy felsoroljuk nevüket, tetteiket. Megemlíthetjük például Nagy Heródes nevét, de közelebb érkezve korunkhoz, kiemelkedően lehet szólni Adolf Hitlerről, J. V. Sztálinról, a kínai Mao Ze-Tungról, Pol Potról, Kim Ir Szenről... stb. Történészek véleménye szerint, tíz ilyen elvetemült diktátor neve mellé százmillió ember halála kapcsolódik. Az Örökkévaló „történelemkönyvébe” minden esemény fel van jegyezve, és fontos lenne minden ember számára, még a „történelem nagyjai” számára is figyelni az isteni törvényre: „Amit vetettél e földön, azt aratod a túlsó parton”.

Kedves nemzettársaim, a Biblia számos tanulságos példát szolgáltat számunkra, de ugyanakkor azt is, hogy Isten a történelem Ura, és akár a legnehezebb helyzetekben is védelmet tud nyújtani a hűséges, kitartó hívők számára. Tekintsünk át most egy ilyen tanulságos bibliai esetet. Az Újbabiloni Birodalom királya Nebukadneccár Kr. e. 605-től 43 éven át vezette országát. Uralkodása alatt élte virágkorát a hatalmas közel-keleti birodalom. Erre az időszakra tehető a zsidók babiloni fogságának kezdete. Az uralkodó több válogatott, kivételes képességekkel megáldott zsidó fiatalt is szolgálatába állított. Köztük volt Dániel, Sidrák, Misák és Abednégó. A király egy alkalommal istene számára egy hatalmas, közel 3,5 méter átmérőjű alapra, majdnem 20 méter magas aranyszobrot készíttetett. A nagyszabású, ünnepélyes szoboravatásra összehívta Dura mezejére széles birodalmának elöljáróit, tartományi vezetőit. Ugyanakkor rendkívüli kemény parancsba adta ki, hogy amint a kürtök és a harsonák hangja felcsendül, mindenki hajtson fejet, és imádja az ő istenét, annak látható helyettesítőjét, a szobrot. Három zsidó fiatal, az Élő Isten szolgái megtagadták ezt a hódolatot. A büntetés: hétszeres hőfokra felmelegített kemencében való elégetés. A király még egy esélyt adott a fiataloknak és megkérdezte: „Sidrák, Misák és Abednégó szántszándékból nem tisztelitek-e az én istenemet? Ha mégis meggondoljátok magatokat, és eleget tesztek parancsomnak, megszabadultok a halálos büntetéstől.” Különben „kicsoda az az Isten, aki kiszabadít titeket az én kezemből?” A fiatalok egyértelmű válasza: „Imé, a mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud szabadítani bennünket az égő, tüzes kemencéből.” Ekkor a király oly nagy haraggal telt el, hogy még az arcának színe is elváltozott. Jött a kemény parancs: a legerősebb vitézek kötözzék meg őket, és teljes öltözetükben vessék a tüzes kemencébe! A túlfűtött kemence olyan nagy hőséget árasztott, hogy még a parancsot végreható vitézek is halálos égési sérüléseket szenvedtek. Ezután rendkívüli dolog történt: a király mélységes csodálkozására, a tüzes kemencében három férfi helyett négyet látott szabadon járni minden sérülés nélkül. Sőt, az uralkodó megfogalmazása szerint, a „negyediknek ábrázata olyan volt, mint valami istennek a fiáé”. A király kihívta őket a tűzből, és döbbenettel tapasztalta főembereivel, tanácsosaival együtt, hogy a tűznek semmi hatalma nem volt rajtuk: egy hajszáluk sem éget meg, ruhájukat még a tűz szaga sem járta át. Nebukadneccár felismerte, és megértette a történelmi leckét: az Örökkévaló birtokolja az élet és halál feletti hatalmat. Egész országában kihirdette, hogy nincs más Isten, mint Sidrák, Misák és Abednégó Istene, aki elküldte az Ő angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Az Ő királysága örök királyság, és uralma megmarad nemzedékről, nemzedékre! (Dániel 3, 33.)

Drága magyar testvéreim! Napjaink eseményei ékesszólóan bizonyítják Jézus Krisztus előrejelzéseinek igazságát, hogy a földi történelem vége felé közeledünk. Minden korban voltak járványok, pusztító földrengések, egyéb katasztrófák. Jézus előrejelzése viszont úgy szól: „Amikor látjátok ezeket sűrűsödni, az már számotokra jelzés értékű legyen!” Országok, emberi szövetségek vezetői mélységes korrupcióba süllyedve vezetik e világot. Brüsszel és Amerika – az álmok világa – minősíthetetlen korrupcióba süllyedve csalnak, lopnak. Erősen népszerűsítik a Gender-elméletet, visszahozva az egykori Szodomát. Komoly összecsapás várható a keresztény országok és Brüsszel között azon is, hogy az apa férfi, az anya nő. Tudunk már például olyan egyházszakadásról, amely az egyneműek házasságkötésének engedélyezése miatt történt. Hála Istennek, hogy az óhaza vezetői még kitartanak az „Isten, haza, család” jelszó mellet. Szomorú viszont, hogy az Istenfélő emberek mellett van még mélyre csúszott ellenzék is. Bár csak elfogadná minden magyar ember az Örökkévaló üzenetét: Egyszülött Fiának teste a kereszten a mi magyar népünkért is elvérzett, hogy megmeneküljünk az örök, olthatatlan tűztől. Ha ezt igazán megértenénk, megtelnének a templomok, imaházak Istent dicsőítő magyar emberekkel, és boldogan zenghetnénk: „Az Úr éjfélkor érkezik! Halld ez intés szavát! Mécsedben lángoljon a hit, virrasztva készen várd!”

Bátkai Sándor