Ami a látszat mögött van

Arám királya háborút indított Izrael ellen. Sikertelen volt a hadjárat, mert Elizeus próféta folytonosan figyelmeztette az izraeli erőket, hol támad az ellenség, és így sikerült elkerülni a vereséget. 

Miután ismertté vált azonban, hogy a próféta előtt Isten felfedte az ellenség katonai titkait, egy éjszaka az arámi hadsereg körülvette Dótán várát azzal a szándékkal, hogy végezzen Elizeussal. Másnap reggel a próféta szolgája kétségbeesetten szólt urának arról, hogy végzetes helyzetbe jutottak, mert a várat az ellenség hatalmas serege vette körül. Elizeus Istenhez fohászkodott, hogy az Úr nyissa meg szolgájának szemét, hogy lásson túl az aktuális veszélyen, ahogy a próféta fogalmazott: „Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük!” Ezt követően látta meg a szolga, hogy a hegy körül van véve tüzes lovakkal és harci kocsikkal.

Alapvető fontosságú dolog tudomásul venni, hogy bennünket a szemünkkel érzékelhető, látható világ mellet egy a fizikai szemünkkel nem látható, létező valóság vesz körül. Elég csak arra gondolni, hogy az anyagok építőkövei, az atommag körül az elektron pályákon nagy sebességgel keringő elektronok gyakorlatilag láthatatlan energiarészecskék. Mégis, sok atom együttléte molekulát hoz létre, amelyek összessége a szemünkkel is látható anyagot jeleníti meg. Nos, a teremtés hajnalán Isten szavának hatalmával, emberi értelmünkkel felfoghatatlan energiákat mozgatott meg, és csodálatos rendben megalkotta a bennünket körülvevő anyagi világot. Az emberbe a növény- és állatvilággal szemben beépített egy olyan részt, amely képes Teremtőjével, de a láthatatlan világ sötét erőivel is kapcsolatba lépni. Nos, Istennel építő, üdvös kapcsolatteremtés csak az általa meghatározott úton, a hit útján lehetséges. Napjaink zűrzavarának fő okozója az, hogy az ember elvesztette a hit útját. Az általános világválság elsősorban morális, erkölcsi válság, aminek szükségszerű következménye az anyagi válság is. Ily módon megállíthatatlanul „rozsdásodnak” meg a lelkek, mert a bűn lényege valami belső elhajlás attól, ami létünk alapjait jelenti. Népünk számára elengedhetetlenül fontos lenne, hogy imádkozzunk tiszta látásért, mert minden veszteség abból fakad, hogy elvesztettük a Teremtő Istennel való kapcsolatunkat. A Sátán hamis megnyugtatással egy „langyos vallásosság” halálos álmába taszít. Alapvető különbség van a súlytalan vallásos és a meggyőződéses, cselekvő hívő élet között. Amíg ezt nem látjuk, addig marad a sötét tévelygés, zuhanás. Istennek olykor rendkívüli eszközökhöz kell nyúlnia, hogy visszafordítson a pusztulás útjáról. Bálám próféta esetében az őt szállító szamár szemeit nyitotta meg, hogy lássa az előrehaladást megállító, kivont karddal álló angyalt. A szamár figyelmeztető szava mentette meg végül a próféta életét. A mi népünk számára is adott Isten számos „fejbekólintó” figyelmeztetést. Széthullott a 19. század nagy véráldozata után kialakult történelmi Magyarország. Kereshetünk sok szűklátókörű magyarázatot: vesztes világháború, árulás, ellenséges hatalmak túlereje… stb. mindez csak a lényeg megkerülése. Népünk bűnei miatt Isten elvett tőlünk sok értéket, és időlegesen másnak adta. Bűnös felelőtlenség terhével távozott e létből népünk számos olyan vezetője, akik szótlanok voltak, amikor szólni kellett volna. Jézus a laodiceai gyülekezetnek azt mondta: „…végy tőlem szemgyógyító irt, hogy bekend a szemed és láss!” (Jel. 3, 18)  Igen, Jézus a gyengén látónak, de a vakon születettnek is meg tudta nyitni a szemét. Neki ma is korlátlan hatalma van. Engedjük, hogy gyógyítsa meg szemünket. Az ige nagyon jó szemtisztító eszköznek tartja a bűnbánat könnyeit. Ha ez megtörténik, Isten vissza tud adni számunkra minden áldást, amit elvett tőlünk, bőségesebben, mint azt el tudnánk képzelni. Drága magyar testvéreim: Jézus nagyon szeret bennünket is. Amikor a szegek átfúrták kezeit a kereszten értünk is imádkozott. El kell hinnünk, hogy bennünket is markaiba metszett. Csak fogadjuk el a felénk kinyújtott kezet.

Minden földre született embernek át kell lépnie egy napon, a halál kapuján. Nem tudjuk, hogy mikor kapjuk meg a „nagy behívót”! Ahogy a szólás mondja, nem mindig az megy el, aki koros, hanem, aki soros! Gyakran állunk döbbenten olyan koporsó mellett, amely olyan valakit szállít végső földi útjára, akinek, emberi számítás szerint még évtizedei lennének hátra. Ne feledjük, hogy egyetlen, megismételhetetlen életünk van. Ezt az egyet kell felhasználnunk arra, hogy az örök élet ajándékában részesüljük Jézus Krisztus áldozata révén. Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt!

Bátkai Sándor