Ünnepvárás a Hajnalcsillag Közösségben

Gyertyafényben egymásért imádkozni

Írta:
2013. november 26. 18:47 (kedd) /

Vasárnap délután a pécskai Hajnalcsillag Hit és Fény Közösségben megtartott találkozón, Hajas Erzsébet csoportfelelős a Hónap Üzenetéből idézve, elmondta: a Hit és fény Közösség szívében melegség van, mely a barátság olvasztótégelye, amit nehéz elképzelni, amíg nem voltál ilyen találkozón. 

A nyugalom olyan szigete, melyet Jézus ígért meg nekünk: „Jöjjetek énhozzám mind, akik megfáradtatok, terheket hordoztok, és én felfrissítelek titeket.” (Mt. 11, 28.)

A közösség lényege, hogy ne egyedül legyünk, hanem megosztva örömünket, nehézségeinket, a legkisebbekkel gyermekként játszunk. Megtapasztaljuk ott, hogy senki nem ítél el minket, nem bámulnak meg, mert a közösségek életében mindenki kedves, s megéljük a barátságok jótéteményeit, talpra állítanak minket az egyedüllétből. A 80 különböző országban található közösségeink mind mások, mindegyiknek van neve, amit a közösség együtt választ. Vannak közösségek, amelyek már 1971. óta léteznek, és nagyon elfáradtak, elfogyott a kezdeti lelkesedésük és az energiájuk, de a kedvük még mindig megvan. Mindig imádkozunk, hogy új közösségek szülessenek, még akkor is, ha nem tudnak olyan sűrűn találkozni. Néhány országban, ahol a közösség tagjai nagyon szegények, csak együtt uzsonnáznak, hogy a családok el tudjanak jönni a találkozókra. Néhány közösség megéli a szívszaggató szakadásokat a családok között, akiket viszont csak a sérült személy tud újra összekovácsolni. A közösségek viszont a világ minden táján a szellemi sérültek köré tömörülő családtagok, barátok társaságára épül. Világszerte ugyanazokat éljük meg e találkozókban: az ünneplést, az imát, illetve a találkozók közötti negyedik időt. Hálát adhatunk mindazokért az ajándékokért, amelyeket minden személy hoz a saját életével, mindenkinek éreznie kell, hogy a közösség része, felelőssége van, amit szívesen vállal.

Sok közösségben nincs káplán, és nehéz megkérni egy papot vagy diakónust, hogy rendszeresen jöjjön el a körükbe. Van-e más módja enyhíteni a sérült fiatalok szüleinek a szenvedését? E találkozók mindenképp a szenvedés enyhítését, az azon való könnyebb túllépést szolgálják.

A közösség a pihenés helye, ahol mindnyájan kiszakadhatnak a hétköznapi gondok szorításából. Jézus is így hívja a tanítványait: „Gyertek el egy elhagyatott helyre egyedül, és pihenjetek meg egy ideig!”

A továbbiakban bibliai jelenetet adtak elő a kenyérszaporítás esetéről, ahol Juhász István Jézus szerepét, a fiatalok a tanítványok, míg a szülők és hozzátartozók a fáradt tömeg szerepét játszották. Mivel a Jézus meghallgatására összegyűlt tömeg vacsorájához csak 5 kenyér és 2 hal állt rendelkezésre, Jézus az égre nézve megáldotta azokat, megtörte a kenyeret, és tanítványainak adta, akik kiosztották a tömegnek. Szívszaggató élmény volt látni, amint a sérült fiatalok a kiosztott kenyérdarabok birtokában, égő gyertyák fényében egymásért imádkoztak, békét, örömet és türelmet kérve.

A továbbiakban Lelik Anna és Muntean Erzsébet óvónők szórakoztató, egyben tanulságos írásokat olvastak fel. Muntean Erzsébet vezetésével, Moş Tímea kinetoterapeuta és Zabán Anikó tanítónő hatékony közreműködésével a fiatalok társasjátékokban, illetve kézműves foglalkozáson vettek részt, melynek során színes levelekkel ékesített kalapokat készítettek, amelyeket azonnal ki is próbáltak, hogy lelki elégtételül szolgáljon munkájuk gyümölcsének a megtapasztalása, élvezete. Bensőséges, vidám együttlétben felköszöntötték a jelen lévő Erzsébet nevű tagokat, majd a Rózsika mama finom süteményei, üdítő, a felnőttek számára kávé mellett még sokáig együtt voltak, szeretetben, a hit és fény szellemében.

A Hajnalcsillag Közösség tagjai ezúton is köszönetet mondanak a Budaörsi Caritas vezetőségének a közösségépítő célra felhasználható támogatásért.

Hozzászólások