Jó volt reformátusnak, de magyarnak is lenni!

Őrizd a várat!, címmel többször is leközöltük a meghívót, miszerint a reformáció 500. évfordulója alkalmából a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület szombaton, a nagyváradi várban, Református Egységnapot szervezett.

A mintegy ötezer résztvevőt megmozgatott rendkívüli esemény látogatóit már megérkezéskor a közelmúltban aprólékos odafigyeléssel, alapos hozzáértéssel felújított Nagyváradi Vár látványa ámulatba ejtette, hiszen nem győzött csodálkozni a téglából újjáépült csodaszép árkádos elővéden, a tetőtől talpig megújult, korszerűsített, kulturális központtá alakított belső épületeken, a vártemplomon, illetve a kifogástalan kőburkolattal ellátott, hatalmas belső udvarokon. Az első udvaron felállított két hatalmas sátor alatt foglaltak helyet a 11 órakor kezdődött ünnepi istentisztelet résztvevői, egyik sátor első sorában a kilenc egyházmegye espereseivel, mögöttük a lelkészekkel. A fő sátor elülső részében felállított jókora, kiváló hangosítással, világosítással felszerelt színpadon foglaltak helyet a kiemelt vendégek, a színpad előtti részben a nagyváradi gyülekezetek egyesített kórusa szolgált.

Püspöki köszöntő

A gyülekezőt követő közös éneklés után ft. Csűry István, az Egyházkerület püspöke házigazdaként köszöntötte a többezer egybegyűltet: „Szeretett testvérek! A Református Egységnap közös ünnepségének a helyszínén vagyunk imádkozó közösségben. Az Egyházkerület Nagyváradra, az ősi várba hívta vendégeit a világ minden részéről. A Részeken, azaz Partiumban, a Bánságban, Máramarosban és a Szilágyságban élnek a vendéglátók, akik a történelem szeszélyes változásain szemlélik múltjukban Isten megtartó erejét, és jövendőjüket a régi, de mindmáig hasznos figyelmeztetéssel keresik, amit a címbeli ige foglal össze.

A 900 esztendős Civitas Varadiensis Szent László halála óta zarándokhely, majd hiteles hely is. A tatárok 1241-ben már négy templomot találtak itt, romboltak le babonás félelmükben. A pusztítás ellenére megmaradt a Váradi Regestrum az 1208–1233 között letárgyalt 389 per jegyzőkönyvi anyagával. Az igazságszolgáltatás akkori bástyája a vár, amely mindig nemes trófeaként tündökölt az ostromlók szemében. Őseink röviddel a tatárok elvonulása után, ismét építenek. Egész alakos szobrot állítottak Istvánnak, Imrének és Lászlónak.

Vitéz János csillagvizsgálót állíttat, amelynek a jelentősége akkora, hogy innen határozzák meg a délkör első vonalát. A Supervaradino című kódex a csillagászat akkori tudásgyűjteményét tartalmazza. A humanizmus képviselői, mint Janus Pannonius vagy Mátyás király, a világélvonalhoz tartoznak. A király az ősi iratok iránti tiszteletét itt szerzi, később Váradon fogadja el a cseh koronát, ugyanitt köti meg a törökkel is a békeszerződést.

A humanizmussal párhuzamosan érkezik a reformáció üdítő lelki ébresztése, mint a dicsőített ember nyomorúságán meginduló Isten méltóságának helyretétele. Köleséri Kristóf az első hírnöke az újhodás terjedésének. Czeglédi György a város rangos reformátora. 1562-ben zsinatot tartanak nálunk, amely hitvallásügyben marad történelmi emlékezetű, valamint azzal, hogy itt választják szuperintendenssé Méliusz Juhász Pétert. Várad, Erdély nyugati végvára, ahol a szellemi, lelki eredmények elérésében nagy szerep jutott a vár és a város kapitányainak. Közülük többen erdélyi fejedelmek lettek, mint Báthory István, Báthory Kristóf, Bocskai István, II. Rákóczi György. Bethlen Gábor idején Rhédey Ferenc volt a vár megújítója.

I. Rákóczi György feleségével, Lorántffy Zsuzsannával írta mélyen történelmünk lapjaira nevét, különösen a nyomda, valamint a Váradi Biblia tekintetében. A törökök 1660-ban újra teljében virágzó váradi létet perzselnek fel. Akkor nemcsak a Bibliát menekítik Kolozsvár irányába, hanem a Református Kollégiumot is Debrecen felé. Várad elestét II. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjárata okozta. A szászfenesi ütközetben megsebesült fejedelem itt halt meg június 7-én.

A váradi vár 1692-ben szabadult fel a török rabiga alól. Minden romokban állt megint. Mária Terézia után II. József Türelmi Rendelete kellett ahhoz, hogy a reformátusság újkori történelme elkezdődjön. Megépült az első templomunk Olasziban 1784-ben, hogy azóta itt tíz gyülekezetben őrizzük a várat.

A Református Egységnap közös ünnepségének az üzenete: Őrizd a várat! Náhum próféta figyelmeztetését azért választottuk, mert magunkénak és időszerűnek tartjuk. Őseink a váradi várat nagy áldozattal őrizték, ha kellett, újraépítették. Sírtak a romok felett, örültek a megújulásnak. Ma a vár felújult köntösben fogadja a vendégeket, mintha szimbolikus üzenetet közvetítene: a megújult léleknek nagy esélye van! Ha ezek a falak annyiszor megépültek, nekünk miért ne lenne lehetséges ugyanaz?

Legyen megújulása református anyaszentegyházunknak, magyar nemzetünknek! Legyen éledése, és lesz az 500 évre sok évszázad, ha az Ő nyomdokait követjük, aki meghalt érettünk, hogy feltámadjunk! Őrizd a közös várat, és benne mindenki a magáét is!” – zárta mélyenszántó üdvözletét ft. Csűry István püspök.

Ünnepi istentisztelet

A köszöntőt követően fennálló énekként elhangzott a 90. zsoltár 1. éneke, utána a 336. dicséret, majd apostoli köszöntés, előfohász következett Steinbach József dunántúli püspök részéről. Az apostoli hitvallás Csomós József Tiszán-inneni püspök, a bibliaolvasás Halász Béla délvidéki püspök, a bűnvalló ima Kató Béla erdélyi püspök szolgálatában hangzott el, majd a 428. dicséret következett.

Ünnepi igehirdetésében ft. B. Szabó István Duna-melléki püspök az Ézsaiás próféta könyve 51. fejezetének 3. részéből kiindulva, az édenből kirekesztett ember visszafogadásának a lehetőségét, a romjaiból Isten segítségével újraépülő hajlékok, erődítmények és a váradi vár többszöri megújulása között vont párhuzamot. Ezt tudniuk kell az egységben megújuló gyülekezeteknek is, hallaniuk kell Isten visszaajándékozó szándékát! Ugyancsak Isten könyörületét támasztja alá a felbomlott asszír birodalom fővárosa, Ninive népének a bűnbánó megtérése következtében történt megmenekülése. Tehát manapság is, nekünk, utódoknak fokozottan óvnunk kell a fizikai, de lelki várainkat is!

A továbbiakban Fekete Károly tiszántúli püspök imádsága, majd Csáti Szabó Lajos horvátországi püspök imádsága, végül Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök áldása következett.

A rá felelő ének után alkalmi beszédek hangzottak el Bara Lajos István királyhágó-melléki főgondnok részéről. Áder János Magyarország köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök üdvözletét tolmácsolta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Victor Opraschi, Románia kormányának vallási államtitkára a felekezetek közötti békés egymás mellett éléséről beszélt, dr. Cristoph Weber, Bernből érkezett vendég németül, Uel Marrs az Írországi Presbiteriánus Egyház nevében angolul köszöntötte a Református Egységnap résztvevőit.

Ezt követően Meleg Vilmos színművész nagy átéléssel szavalt részletet Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című költeményéből.

Fanser István, Magyarország Kormányának vallásügyi államtitkára köszöntőszavai után az általa képviselt kormány eddigi támogatásáról beszélt, illetve további támogatásáról biztosította a határon túli magyar felekezeteket.

Az úrvacsorai kezdőének elhangzása után Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi evangélikus-lutheránus püspök mondott úrvacsora előtti imádságot, Fazakas László felvidéki püspök az úrvacsorai kérdésekről, a bűnbocsánat meghirdetéséről beszélt. Az úrvacsoravételt a kettős sátor környékén felállított 25 asztalnál lehetett megtenni. Ezt követően ft. Csűry István püspök mondott intelmet és hálaadást, majd áldást. Nemzeti imánk közös megszólaltatása zárta a lélekmelengető istentiszteletet.

További programok

Az ünnepi istentisztelet után gyermekprogramokat szerveztek helyi kézművesek, valamint az Arany Kapu Egyesület és a Zabhegyező Egyesület közreműködésével.

Ifjúsági programokat szerveztek a szilágybagosi mandolinzenekar, a bihar-diószegi furulyások közreműködésével, valamint az Élő Kövek és az Új Szövetség zenekarok koncertjeivel, a várad-velencei református gyülekezet színjátszó csoportjának a közreműködésével.

Nőszövetségi programokat szerveztek dr. Lukács Olga előadásával, valamint beszélgetéseket Écsi Gyöngyi, dr. Békefy Lajos, Röhrig Klaudia és Aczél Dóra közreműködésével.

Konferenciát szerveztek a Partium reformációjáról, melynek során a kilenc egyházmegye reformációját mutatták be. Ennek során az Aradi Református Egyházmegye reformációjáról Ujj János történész, míg a Temesvári Református Egyházmegye reformációjáról Szekernyés János újságíró tartott magvas előadást. Mindkettőre egy későbbi alkalommal, részletesen visszatérünk.

A kiállítások alkalmával megtekinthető volt az Erdélyi Gyülekezet kopjafa-kiállítása; Adorjáni László és Fazakas Csaba karikatúra-kiállítása, illetve állandó református kiállítás működött a várban.

A nagy előadásokon a hátulsó udvar nagysátrában Dévai Nagy Kamilla koncertjére telt meg a nézőtér. Ennek Arad megyei érdekessége, hogy a művésznőt gitáron kísérte, illetve együtt énekelt vele nt. Nemes Emil feketegyarmati lelkipásztor, Dévai Nagy Kamilla egyik énekestanítványa.

Az első udvar kettős nagysátra alatt 19 órakor kezdődött a Bánk bán, a Debreceni Csokonai Színház operakoncertje.

A Református Egységnap alkalmából, a felújított nagyváradi várban szervezett egész napos programon több szempontból is érdemes volt jelen lenni: aradi szemmel, az itthoni hatóságok kiemelt figyelmére érdemes a szakszerűen, kiváló hozzáértéssel felújított, ugyanolyan törődéssel kulturális központtá alakított várnak a megtekintése. Nagyváradon ugyanis, került kellő akarat, hozzáértés, illetve EU-s pénzforrás is, amelyeket érdemes lenne aradi szemmel is komolyan tanulmányozni.

Az egész napos programban bemutatkozott kézművesek, kisvállalkozók, illetve a vár termeiben szervezett állandó kiállítások megtekintése is emlékezetes marad.

Szombaton felemelő érzés volt nem csupán reformátusnak, hanem a magyar történelmi hagyaték örökösének is lenni!