Magyar advent tanulságai

Az öröktől fogva létező Isten csodája, hogy belépett a mi tér és idő által behatárolt világunkba. Jézus Krisztus elvállalta a mi sorsunkat, hogy elszenvedje a reánk kimondott halálos ítéletet, és ezzel megnyissa számunkra az örök élet kapuját. Csak az nyerheti el a kegyelmet, aki szívébe fogadja Jézust és életét egyértelműen alárendeli Isten vezetésének. Megdönthetetlen igazság: „akié a Fiú, azé az élet”. (1. János 5,12)

Jézus Krisztus a nagy megváltási munka befejeztével, amikor  búcsúzott tanítványaitól világossá tette, hogy elmegy az Atyához és helyet készít az övéi számára, majd visszajön nagy hatalommal, amikor elviszi a megváltottakat a mennyei honba. A nagy adventi visszajövetel várásának történelmi napjait éljük. Ezt a helyzetet a Sátán a megtévesztés céljára használja ki hatalmas erővel. Az első századtól napjainkig 49 világvége dátumot jelöltek meg az emberek, holott nyilvánvaló Jézus kijelentése, hogy az Ő visszajövetelének napját senki sem tudja, mert az Atya a maga hatalmába helyezte. Az első dátumot 895-re tették, míg az utolsót a maja naptár szerint 2012. december 21-re teszik. Ördögi megtévesztés! Jézus, búcsúbeszédeiben nyomatékosan szól arról, hogy „vigyázzatok, hogy valaki meg ne tévesszen benneteket!” Szól továbbá azokról a jelekről, amelyek megelőzik visszajövetelét: váratlan természeti jelenségek, a Földön, Napban, Holdban, csillagokban, az emberi erkölcs soha nem tapasztalt mélységekbe süllyed… stb. Az emberi világ szeme láttára valósítja meg Isten a csodát, hogy több évszázados szétszóratás után visszavezette Isten a zsidó népet a megígért ősi hazába. Amikor viszont betelik a pogányokból megtértek száma, elvétetik a kegyelem a pogányoktól, lehull a lepel a zsidó nép szeméről, felismerik Jézus Krisztusban az Isten küldötte Messiást és kegyelmet nyernek ők is.

Minden népnek meg van a maga adventje. Jobb, szebb jövő eljövetelét várja. Nyilvánvaló azonban, hogy a jobb jövőt csak egyedül Isten tudja garantálni. Amely nép életvitelével belesimul Isten akaratába, az áldások csatornáját nyitja meg maga számára. A népi bölcsesség azt mondja, hogy az okos ember más kárán is tanul, az ostoba viszont saját veszteségeiből sem okul. Szomorú, hogy számos történelmi példa azt mutatja, hogy népünk ez utóbbi csoportba tartozik. Miután a honfoglalást követően a pogány magyar nép megkapta Istentől azt a kegyelmi ajándékot, hogy a Jézus Krisztusban való hit által keresztényé lett, mindig maradt egy olyan csoport, amely szembe helyezkedett Isten akaratával. Sajnos ez a kettősség napjainkig fennáll. Ilyen módon az élet áldásos magaslatai után szükségszerűen következtek a bukások. A külső ellenségek mellett a legendás magyar összeférhetetlenség belső harcai pusztították a nemzetet. Ha csak az elmúlt napok szomorú eseményeire gondolunk, elképedve tapasztaljuk, hogy elborul a szélsőséges emberek agya és olyan képtelen eseményekre kerül sor, amelyre a 2. világháború befejezését megelőző „vészkorszakban” volt példa. Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő zsidó ellenes beszéde nyílt szembe helyezkedés Isten akaratával, Aki megmondta a zsidó népre vonatkoztatva: „aki téged áld, áldott lesz, aki pedig átkoz, átkozott lesz!” Nos, a számtalan egyéb Istentelenség mellett hihetetlen, hogy nem tanulunk a történelmi példákból. A nyilaskeresztes párt akkori jeles képviselője Szálasi Ferenc is kötélen végezte. Kérlelhetetlen belső harc folyik a pénz és a politikai hatalom megszerzéséért. Ez a megosztottság sajnos átcsap időnként a határokon túlra is. Fogyó erdélyi magyarságunkat is megosztó pártharcok emésztik. Pedig Isten csak oda küld áldást, ahol békességben vannak az atyaifak

Magyar adventünk csak akkor lesz boldog, ha le tudunk mondani büszke „én”ünkről, hogy szívünk trónját foglalja el a bennünket nagyon szerető Megváltó Jézus Krisztus. A vasárnapi választásokat meg tudja áldani Isten, hogy olyanok kerüljenek döntéshozó testületbe, akik figyelnek Jézus szavaira, és népünket a hit és igazság útján tudják vezetni. Adja Isten, hogy úgy legyen.

Bátkai Sándor