Szűz Máriát követve, Istenben bízva

Vasárnap a Szűz Mária szent nevére felszentelt szederháti római katolikus templomban megtartott búcsúi szentmisén ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános magyarul és románul elmondott prédikációjában szónoki, egyben figyelemfelkeltő kérdést intézett a jelenlévőkhöz: „Át tudjuk-e élni igazán, hogy mit jelent nekünk, híveknek az a templom, amelynek a védőszentje a hitben egyesített, minden gyermekéről gondoskodó Szűzanya?”

Miután az evangéliumból idézte a témához illő részt, a főesperes-plébános kifejtette: „Mária igent mondott Istennek a meghívására, mert számára nem volt kérdés, hogy miért, hanem csak annyi érdekelte, hogyan. Engedte, hogy a Szentlélek vezesse, ezért vált naggyá, halhatatlanná.” Csodatevéseinek számos példája ismert, köztük az is, amikor 1683-ban Mária lobogója alatt a Bécset ostromló török seregeket a keresztények legyőzték, megfutamították. A történelemben számos olyan eset ismeretes, amikor a Szűzanya lelki támogatásával a kereszténység felül tudott kerekedni a nehézségeken, a megpróbáltatásokon. Ilyen a nándorfehérvári, a lepantói, de még hosszan lehetne sorolni a nevéhez fűződő csodálatos történeteket. Mindezek azt bizonyítják, hogy ahogyan gyermekként az édesanyába, ha Máriába fogódzunk, hiszünk benne, nem fogunk elveszni. A mai ünnep kiváló alkalom, hogy közelebb kerüljünk Máriához, tanuljunk tőle jóságot, hűséget, de a mindennapi életünkben is tudatosítsuk: mindent, amit teszünk, Istenben való hitben tegyük. Csak akkor tudunk Mária valódi gyermekeiként élni, ha mi is elfogadjuk Isten akaratát. Az elhatározásra a legjobb hely és alkalom ez a kicsiny, de a legfontosabb bibliai jelenetekkel ékesített templom, amelyet a szederhátiak felmenői verejtékes munkával, hallatlan áldozatvállalással hoztak létre, és nem véletlenül ajánlották a Szűzanya oltalmába. Tanuljunk hát tőle és bízzuk Istenre az életünket! – összegezhető ft. és ns. Király Árpád főesperes-plébános templombúcsúi prédikációja.